Ugyan csak idén májusban debütált a veszprémi gasztro és kulturális rendezvények sorában a borszalon, népszerűsége hamar kilőtt a helyi és környékbeliek körében. Ehhez talán az is hozzájárult, hogy a Veszprémi Borszalon koncepciójával tökéletesen ragadta meg azt a polgári életérzést, ami Veszprémnek amúgy is a sajátja. Márpedig ezek a polgári értékek nem merülnek ki csupán abban, hogy egy sétáló borkóstoló keretében minél több borral, így pedig borvidékkel is meg lehessen ismerkedni. A közösen eltöltött idő beszélgetéseket generál, a beszélgetésekből pedig közösségek, közös gondolatok jönnek létre.
Hogy az ilyen polgári gondolkodásmód és az értékteremtésre való igény mennyire nem szorítható csupán néhány rendezvény falai közé, arra jó bizonyíték, hogy portálunk, a Vehir.hu névadó főtámogatóként örömmel állt a Veszprémi Borszalon mellé. Veszprém első számú hírportáljaként már korábban is rendszeresen szerveztünk olyan közéleti és kulturális eseményeket a városban, amik az online médián túlmutatva személyesen hozzák közelebb egymáshoz az embereket, hasznos és értékteremtő eszmecseréken keresztül. Most ezek a törekvéseink kapcsolódtak össze a decemberi borszalonban.
Az erre fogékony társaság tehát harmadszorra tud találkozni Veszprémben, ezúttal viszont nem az MTA Veszprémi Bizottságának borospincéjében, hanem egy épülettel arrébb, de ugyanúgy a veszprémi várban a Dubniczay-palota barokk termeiben.
A borszalon központi eleme pedig a buborék lesz, persze először csak palackokba zárva, aztán a dugóktól megszabadulva a látogatók poharában gyöngyözve. Pezsgők, próseccók, Champagne-ok és cavák egyaránt érkeznek magyar pezsgőkészítőktől és olyan borkereskedőktől, akik Európa legnevesebb bor- és pezsgővidékeit képviselik kínálatukban.
De mi a különbség egy pezsgő, prosecco, vagy éppen a Champagne között? Erről a koránt sem figyelmen kívül hagyható kérdésről Zsandár Tamásnál érdeklődtünk.
„Első és legfontosabb a származás, hogy hol készül a pezsgős ital. Proseccót például csak Észak-Olaszországban, Veneto és Friuli-Venezia Giulia régióiban lehet csinálni és kizárólag Glera szőlőből. Pont úgy, mint nálunk sem lehet Tokajit csinálni például Villányban. Az olaszoknál, ha nem ezeken a szőlőtermesztő területeken készül, vagy más fajtát is tartalmaz, onnantól nem nevezhetjük proseccónak, az az olaszok spumantéja. Szintén nem hagyhatja el Katalóniát Spanyolországban az, aki tradicionális cavát szeretne készíteni. Az ő esetükben annyival megengedőbb a szabály, hogy nincs egy szőlőre korlátozva, hogy miből készülhet cavá, mint a proseccónál a Glera szőlő, viszont ragaszkodnak hozzá, hogy csak őshonos spanyol szőlőket használjanak, mint amilyen a Macabeo, vagy a Parellada.”
A legnagyobb tradícióval mégis a franciák rendelkeznek a pezsgők terén, de hogy miért, ahhoz vissza kell menni a középkorba, amikor egy bizonyos Dom Perignon, bencés rendi szerzetes véletlenül feltalálta a pezsgőt Champagne-ban.
A legenda szerint egyszerűen csak túlerjedt a bora, ami megtartotta az erjedési szénsavat, így jött létre az első pezsgő. Persze az sem kizárt, hogy a 17. századi szerzetes mindezt tudatosan csinálta, hogy tökéletesítse a monostorának borait. Állítólag, amikor megkóstolta, azt mondta, hogy olyan, mintha csillagokat inna.
Mindenesetre a francia Champagne-ok, amik a szőlőtermő vidékük nevét viselik magukon ma is a világ pezsgőinek ötcsillagos termékei, miközben sokat változott a készítés eljárásának módja is.
„A pezsgőknek két ága van, a tradicionális eljárással készülő, amikor a palackban erjesztik, valamint az úgynevezett tankpezsgő, ilyenkor acéltartályokban megy végbe az erjedés. Előbbire példa a Champagne, utóbbira pedig a prosecco a jó példa.” – Mesélte Zsandár Tamás, aki a decemberi borszalonon mindegyik itallal készül.
Sőt, néhány olyan feltörekvő magyar pezsgőkészítő is eljön, akik hosszú évek kitartó munkájával tökéletesítették saját pezsgőjüket, ma pedig sikerült eljutniuk arra a szintre, hogy már megállják a helyüket egy olyan rendezvényen is, ahol egyébként eredeti proseccók és Champagne-ok is felsorakoznak.
A borszalonon, habár tény és való, hogy a buborékok kerülnek a fókuszba, a tizenegy borász és borkereskedő jóvoltából a korábbiakhoz hasonlóan most is előkerülnek hazai fehér- és vörösborok, vagy éppen rozék. Sőt, akár egy rövid kirándulást is tehet bárki a sógorokhoz, ugyanis a KisBécs borkereskedés Ausztria legjobb borait hozza el Veszprémbe.
De a kalandosabb kedvű vendégek megkóstolhatják a RedRabbit Spirit Bar rumkülönlegességeit is Halász Bence bartneder jóvoltából, ahogy ott lesznek a borszalonon a Gusto Delicates sonkái, sajtjai és olivái is.
És hogy miért említettük a cikk elején, hogy kulturális kínálatában is kibővült a borszalon decemberre, arra a Művészetek Házával való együttműködés adja meg a választ. A kortárs képzőművészetet felkaroló és bemutató veszprémi intézmény művészettörténészei az érdeklődőknek két tárlatvezetést is tartanak a Dubniczay-palota kiállításainál, Elisa Tremmel: Határ a csillagos ég és az Ég-Fény-Kép című tárlatban lehet elmerülni a Borszalon kísérőprogramjaként.
A Veszprémi Borszalon a Vehir.hu támogatásával 2024. december 13-án 18:30 órától 21 óráig tart nyitva, jegyeket pedig a Wine&Vinylben lehet előzetesen vásárolni nyitvatartási időben.
A decemberi borszalon kiállító pincészetei:
- Palo birtok - Paloznak
- Villa Gyetvai - Balatonfüred
- Gazdag pince - Mencshely
- Fehérvári Borbirtok - Somló
- Veszprémi Érseki pincészet - Mindszentkálla
- KisBécs - Ausztria borai és pezsgői
- Egly szőlőbirtok és borászat - Natúr pezsgő és borok
- Zwack Izabella borkereskedés Champagne & Prosecco
- Vino Castilo Szeredi Zsolt - Spanyol borok
- és Cava-k
- Borkorzó - Francia borok és Champagne
- Törley buborék - Mionetto Prosecco, Freixanet Cava, Laurent Perrier Champagne, François pezsgő
- RedRabbit Spirit Bar - Halász Bence bartender
- Gusto Delicate - Sonkák, sajtok, olíva, antipasti
