Az idei nyáron több hír is szólt arról, hogy egyik vagy másik népszerű zenekar vagy énekes hangján és stílusában kerültek fel dalok zenei streaming oldalakra, amikhez azonban az előadóknak semmi közük: azokat teljes egészében AI-jal generálták. Mit lépett erre a zeneipar és lehet-e egyáltalán jól használni a mesterséges intelligenciát zenegyártásra? Erről beszélgetett kedden a Music Hungary egyik paneljén Stumpf András újságíró, Mezei Csaba PR-szakember, dr. Sulyok Ádám jogász és a kiadói oldal képviseletében Bali Dávid a Believe független zenei digitális terjesztőtől.
Stumpf András, Bali Dávid, Mezei Csaba, Sulyok Ádám.
Ez utóbbi kérdésben, vagyis hogy létezik-e egyáltalán jó (vagyis: jogszerű és etikus) felhasználása a mesterséges intelligenciának a zenegyártásban, Bali Dávid és Stumpf András ütköztették nézeteiket. Bali szerint vannak szerzők, akik előbb tanulnak meg AI-t promptolni (utasításokkal ellátni), mint hangszeren játszani. Ha egyébként nekik van víziójuk, akkor a mesterséges intelligencia csak ugyanolyan eszköz a kezükben, mint egy hangszer. Stumpf úgy ítélte meg, hogy a koncert a minőség fokmérője, ott kiderül, hogy az előadó tud-e zenélni vagy sem – bár ő valószínűleg megfeledkezett a playback létezéséről, aminek köszönhetően a kilencvenes években több zenekar is éveken át haknizott sikeresen olyan albumokkal, amikhez a valóságban közük nem volt.
Mezei Csaba megjegyezte, hogy léteznek mindenki által elfogadott példák is a mesterséges intelligencia felhasználására: ilyen a Beatles új száma, amit nyilván nem John Lennon énekelt fel, a hangja mégis hallható rajta. Igaz, ebben az esetben a jogtulajdonos – vagyis Lennon özvegye – hozzájárult és részt vett az alkotó folyamatban, és mivel ez a dal még Lennon életében íródott, magának a szerzőnek is volt szándéka rá, hogy elkészüljön.
Bali Dávid, Mezei Csaba, Sulyok Ádám.
Akkor viszont miért ne lehetne Zámbó Jimmy hangját használni? Ha egy szintetizált hangszerként tekintünk rá, miben más, mint bármely más mesterségesen előállított hangot beépíteni a zenébe? – tette fel az álnaiv kérdést Stumpf. Sulyok Ádám ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy szerzői jogi értelemben valóban tiszta lehetne ez a fajta felhasználás, hiszen ha valaki ír egy dalt, amit Zámbó Jimmy hangján szólaltat meg, akkor Zámbó Jimmy valójában nem vett részt az alkotó folyamatban, így ő (pontosabban az örökösei) nem is lenne jogosult szerzői jogi védelemre, így ez inkább személyiségi jogi kérdésnek minősülne.
Ha viszont mindezek ellenére mégis elkészül az új Zámbó Jimmy-szám, hogyan lehet megakadályozni azt, hogy elárassza a világhálót? Bali Dávid szerint ez a kérdés több szinten is megoldott. Egyfelől az online zenei disztribútorok, mint az Apple Music vagy a Spotify algoritmusokkal vadásznak a problémás feltöltésekre, mert nekik elemi érdekük, hogy az előfizetőik elhiggyék, hogy eredeti tartalmat kapnak a pénzükért. Másrészt pedig néhány hónapon belül már eleve lehetetlen lesz megtévesztő zenéket készíttetni a mesterséges intelligenciával: minden jelentősebb generatív modellbe beépítik ugyanis azt a szűrőt, amin fennakadnak a védett master fájlok, így azokat nem lehet majd az AI tanítására használni.
A beszélgetés végén Stumpf András sommásan megjegyezte, hogy akkor ezek szerint negyvenöt percen át elemezgettek egy problémát, ami nem is létezik – és ezzel mindent el is mondott.
Míg napközben a szakmai programok, esténként ingyenes koncertek alkották a Music Hungary Konferencia & Showcase 2024-es programját, ahol fiatal, feltörekvő zenekarok mutatkozhattak be három helyszínen: a Papírkutyában, az Expresszóban és a Teremben.
