Hétfőn az Érseki Főiskolán szervezett konferencia nem kizárólag Bódi Mária Magdolna hitéleti tevékenysége köré összpontosult. Az eredeti célja a szervezőknek az volt, hogy szemléltessék, az élet realitásain keresztül is meg lehet élni a keresztény hitet. Erre pedig Bódi Mária Magdolna személye különösen alkalmas, hiszen a szentéletű lány nem volt tagja egyik női szerzetesrendnek sem – hogy miért, arról többek közt ebben a cikkünkben írtunk – egyszerű világi életet élt gyári munkásként. A buzgó hite viszont kiemelte a többi ember közül.
Ahogy Udvardy György, veszprémi érsek fogalmazott a konferencia megnyitóján, április 26-án olyan ünnepre készülnek Veszprémben, amilyen még nem volt a város történetében, viszont szeretnék, hogy Bódi Mária Magdolna által képviselt keresztény erények ezután is itt maradjanak az emberekkel, ehhez pedig szükséges, hogy akár tudományos oldalról is feltárják és elemezzék a lány élettörténetét. Ezért a konferencia több szekciójában is történészek és levéltárosok készültek előadásokkal.
Előttünk viszont még Márfi Gyula, nyugalmazott veszprémi érsek köszöntötte a megjelenteket. Ő felidézte, hogy Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási eljárása már rögtön a lány 1945-ös meggyilkolása után elkezdődött, ezt Mindszenty József, akkori veszprémi püspök kezdeményezte, azonban a szocializmus évtizedeiben ez a folyamat megtorpant, az addig összeállított dokumentáció is rejtélyes körülmények között eltűnt.
A rendszerváltás után aztán Szendi József püspök karolta fel ismét az ügyet, ekkor került elő egy felújítás során a padlózat alól a korábbi dokumentáció is. Szendi püspök munkáját aztán Márfi Gyula folytatta, ahogy az őt követő Udvardy György is.
A nyugalmazott érsek felidézte, hogy a rendkívül részletes és sok tényezőre kiterjedő dokumentációt 2017-ben egy kisbusszal szállították a Vatikánba, hogy átadják az ottani illetékes hivatalnak megvizsgálásra. (A katolikus egyház külön intézményt tart fent, akik részletesen megvizsgálnak minden olyan beadványt, amikor valakit felterjesztenek a boldogok, vagy szentek sorába, a végső döntést pedig ezen bizottság ajánlása alapján a mindenkori pápa hozza meg. Ez a folyamat több évet is felölelhet.)
Márfi Gyula elmondta, hogy ekkor Ferenc pápával is személyesen találkoztak, akinek megjegyezte, jó lenne, ha megannyi egyházi személy mellett egy egyszerű, ám a hitében buzgó gyári munkás is a legtiszteltebb keresztény emberek sorába emelkedhetne.
Ez végül az érsek és minden más hívő boldogságára tavaly májusban nyilvánvalóvá vált.
A konferencián az előadók több oldalról is bemutatták, milyen út vezetett oda, hogy egy egyszerű munkáscsaládba született lányból huszonhárom évesen vértanú legyen. Habár a lánytól kevés írás maradt fent, amik elérhetőek, azokból is idéztek a konferencián, így még mélyebb betekintést kínálva a gondolataiba.
Történészek segítségével bemutatták azokat a környékbeli helyszíneket, ahová Magdi szívesen ellátogatott. Ezek ráadásul nem kizárólag szakrális helyek voltak, például a balatonkenesei löszfal tetején is szívesen kerékpározott.
Bódi Mária Magdoléna példáján keresztül a világi apostolkodás mibenlétére is külön kitértek az egyik előadásban, valamint a lány szűkebb otthona, azaz Litér és Balatonfűzfő esetében arra, hogy jelenléte még életében miként változtatott a helyi miliőn.
Bódi Mária Magdolna boldoggá avatása április 26-án lesz a Veszprém Aréna melletti területen. Hogy pontosan milyen programokkal készülnek az érsekségnél erre az ünnepre, arról ebben a cikkünkben mi is részletesen írtunk.
