A válogatottban nem szereplő játékosoknak viszonylag hosszú pihenő jutott december végén, illetve január elején. Személy szerint nekem jót tett a pihenés, regenerálódás, hiszen hosszú őszi szezont zártunk, s picit elfáradtam.
Jóleső pihenés
Kellemesen teltek az ünnepek. Karácsony másnapján kimentünk Ausztriába síelni. Igaz, – ahogy már előzőleg is jeleztem – én nem űztem ezt a sportot, hiszen nem kockáztatom a kézilabda karrierem. De így is jutott feladat: a kis Áront is vittük magunkkal, aki most múlt három éves, vele szánkózgattam, illetve az ő lábára már húztunk síbakancsot és lécet. A kisebb dombokon már le tudott csúszni, alul pedig én kaptam el. Mondanom sem kell, hogy nagyon élvezte. A nagyfiaim, Gergő és Máté pedig már hihetetlenül ügyesen siklanak. Úgy látszik, hogy – édesapjukhoz hasonlóan – nemcsak a labdajátékok, hanem minden sport iránt fogékonyak. Nagyon tetszett, hogy együtt lehettem a családdal, kellemesen telt az ott töltött idő.
Hazatérve meglátogattuk édesanyámékat a testvéreméket Kecskeméten. Velük, szűk családi körben ünnepeltük a szilvesztert. Az egész napot együtt töltöttük, sütöttünk, főztünk, jól érzetük magunkat. Az éjfélt megvártuk, a Himnusz után koccintottuk és nyugovóra is tértünk.
Kisebb alapozás Veszprémben
Január 6-án kezdődött a gyerekeknek az iskola, nekünk pedig 9-én az edzések. Ennyi idő után már kellően ki voltam éhezve a kézilabdára. Állapotfelméréssel kezdődött a program, majd gőzerővel nekivágtunk a munkának. Még múlt szombaton, illetve a mai napon is edzettünk. Elvégzünk egy kisebb alapozást, hogy jó erőnléti állapotban vághassunk neki a tavaszi folytatásnak. Nagyon megterhelő és fárasztó napokon vagyunk túl, de tudjuk, hogy miért csináljuk.
A felnőtt keret nagy része a válogatottjával készül. A fiatalokkal kiegészülve a megszokott módon végezzük a taktikai edzéseket is. Az edzések után pedig a fiúkat nézzük a tévében. Örömteli, hogy napi két-három kimagaslóan jó színvonalú mérkőzést is meg tudunk tekinteni az Európa-bajnokságon.
Ausztria és Macedónia verhető, Dánia ellen felszabadult játék kell
Számomra nem meglepetés a mi fiaink eddigi szereplése. Az Eb előtt is elmondtam, hogy valóban nem kerültünk könnyű csoportban, de úgy vélem, hogy volt a mieinknél nehezebb négyes is. A norvégok és az izlandiak ellen is nagyon közül álltunk a győzelemhez, de úgy gondolom, hogy így sincs veszve semmi, hiszen pontot vittünk magunkkal középdöntőbe.
A mai mérkőzés nagyon fontos lesz a kétpontos macedónok ellen. Kíváncsian várom a találkozót, hiszen ha nyerünk, nagy lépést teszünk a legjobb nyolc közé jutás felé. Onnantól kezdve a mérkőzést nem feladva, de felszabadultan játszhatnánk a dánok ellen, "lesz, ami lesz" felfogásban. A végén pedig mindent meg kell tenni az osztrákok ellen. S ha így alakul, akkor a gólkülönbség dönthet Izlanddal szemben, hogy az ötödik-hatodik, vagy a hetedik-nyolcadik helyért játszhatunk.
Ha még szerzünk négy pontot, véleményem szerint százszázalékosan kihoztunk magunkból mindent. Nem szeretnék pesszimistának tűnni, hiszen ebben a sportágban mindig születhet meglepetés, de úgy vélem, hogy a dánok nem tőlünk fognak kikapni ezen a tornán. Egyrészt azért, mert otthon játszanak, másrészt pedig mert nagyon jól játszanak. Úgy látom, hogy kimagaslanak a teljes mezőnyből. A többi csapatban sem láttam azt az átütő erőt, amellyel meg lehetne állítani őket.
Mindig az volt a szívem vágya minden világversenyen, hogy érmet nyerjünk a nemzeti csapattal, ami nem sikerült, de sajnos erre most sem látok erre esélyt. Eddig minden meccsen maximum hárman nyújtottak kimagasló teljesítményt, s nekik köszönhetően jutottunk a középdöntőbe. Sajnos ki kell mondani, hogy a lövőktől több kell. Ahhoz, hogy egy csapat bejusson a legjobb négy közé egy nagy világversenyen, nagyon komoly átlövő teljesítményre van szükség.
Lékai Máté – eddigi játéka alapján – azonban megérdemli a világklasszis jelzőt. Nemcsak a góljai, hanem a gólpasszai miatt is nagyon kimagaslik a csapatból. Csaszinak, Ancsin Gabinak és a kapusainknak is voltak jó periódusaik, de Máté volt az egyedüli, aki mindhárom meccsen folyamatosan ugyanúgy remekelt. Remélem, hogy a következő három meccsre minél többen fel fognak fejlődni mellé és az átlövő posztokon is erősebbek leszünk.
Dánia, Horvátország, Franciaország lehet a sorrend a dobogón
Az erőviszonyokat tekintve nem várok meglepetést a kontinenstornán. Úgy vélem, hogy a dánok, a franciák, a spanyolok és horvátok jutnak a négy közé. Ők mindannyian négy ponttal mentek a középdöntőbe, amely hatalmas előnynek számít.
Talán a másik ágon a horvátoknak lehet a legnehezebb dolga, akikre a franciák, a lengyelek és az oroszok ellen három nagyon nehéz ütközet vár. Egy pici esélyt talán itt látok a meglepetésre, a mi csoportunkban a spanyoloknak és a dánoknak hatalmas sansza van az elődöntőre. Az eddigieket látva dán-francia és horvát-spanyol elődöntő tűnik valószínűnek. A dán-horvát döntőben a házigazda, a bronzmeccsen pedig a franciák sikerét jósolom.
Fazekas Nándor