A megérdemelt nyári szünetükről visszatért bakonyi kosárlabdázók három és fél hete egy rendkívül kemény munkába csaptak bele, s mert az azóta eltelt időben becsülettel dolgoztak, mostanra jó kondícióra tettek szert. Immár kevesebb az erőnléti gyakorlásuk, a fizikai felkészítést a formába hozás váltotta fel: Körtélyesi Gergelyék pedig a taktikai repertoár átismétlését, illetve kiszélesítését sok energiával és odafigyeléssel végzik. Az egyesületnél tisztában vannak azzal, hogy felesleges a múlton, a holt idényben távozottak hosszú listáján rágódni, mivel példának okáért Kámán Tamás, Nebojsa Pavlovic, Hegedűs Attila, Jilling László és Kálló Nándor remek képességű sportoló, most az a legfontosabb, hogy a régi „bútordarabok” és az új szerzemények összeszokjanak. A menet közbeni vérfrissítésből annyi vált valóra, hogy a fiatal-vonali kiszemeltek „bejöttek”, így Pável Dániel (Tehetséges Fiatalok-Budapest, 20 éves, 189 centi, 83 kiló, kettes poszton bevethető) és Lógár Bence (Zalakerámia ZTE KK, 20 éves, 196 centi, 88 kiló, hármas poszton használható) már a játékos-keret tagja. Mellettük Schéda Martin (EnterNet Vásárhely, 26 éves, 199 centi, 91 kiló, főként a hármas poszt az övé) is érkezett, de ő egyelőre sérüléssel bajlódik, várhatóan októberben lesz teljes értékű harcos.
Mérész Csaba vezető- és Kertész Zsolt másodedző elkezdte egységes csapattá, igazi közösségé gyúrni a formálódó garnitúrát. Miután a társaság összetétele nyáron alaposan megváltozott, nem volt, helyesebben továbbra sincs könnyű dolguk. Miközben a helyi szurkolók komoly elvárásokat támasztanak Simon Lászlóékkal szemben, a duó egy, a korábbinál gyorsabb és mindenki ellen kellemetlenkedő kollektívát alakítana ki, amely eredményes is. Tehát minél előkelőbb pozícióban végez a közelgő NB I/B-s sorozatban. Persze a fő hangsúly eztán is a védekezésen lesz. A fáradozásaik alapvető célja, hogy a pontvadászatban ne legyenek problémáik. A tanítványaik elszántak, sikerre éhesek, azért iparkodnak, hogy a bajnoki találkozókon minél több lehetőséget kapjanak. Az összeérésben sokat segítenek a tesztmérkőzések, amiken nincs különösebb elvárás, lévén, azokat nem lehet összehasonlítani az éles derbikkel. A csúcsformával persze később szolgáló mieink eddig négy ilyen idegenbeli „akción” vannak túl, kronológiai sorrendben: –Agrofeed Széchenyi Egyetem Győri KC (62-79, győzelem), –MAFC (62-86, győzelem), –Zalakerámia ZTE KK (105-72, ill. 85-76, vereségek).
Az értékes tapasztalatokat szerzett trénerek valahol elégedettek, óvatos derűlátással nyugtázták az augusztusi történéseket, hiszen jó képességű ellenfeleket fektettek két vállra, vagy szorongattak meg. Leginkább annak örültek, hogy a csapat(játék) folyamatosan fejlődött. A sűrű, de mégis hangulatos alapozás alatt az újoncokat beépítették a szerkezetbe, s az új elemek gyakorlásáról sem feledkeztek meg. Próbáltak optimisták maradni – megőrizni a csapatszellemet, a hitet a spílerekben, hogy igenis jók lesznek. Láttak pozitívumokat, igaz, néha nem úgy járt a labda, ahogy azt szerették volna. A sportolók nem mindig tudták megoldani a feladatokat, ám a fák sem nőnek az égig. Egy szó, mint száz: az eddigi teljesítmény, továbbá az eredmények biztatók, de a mutatókat nem szabad sem alul, sem túlértékelni (…persze a sikerek jót tettek az önbizalmaknak). Ilyenkor a mutatott játék és az összeszokás a cél – fejlődésre még van lehetőség. Egyébiránt ősszel két-három kulcsfigura jó produkciója nem biztos, hogy elég lesz, ütközeteket dönthet el, hogy a többiek, a kispadról beszállók mennyit tesznek bele a közösbe. Lényeges tehát, hogy a nem húzóemberek is kivegyék a részüket a csatákból.
A veszprémiek építkeznek tovább a másodosztályú bajnokság nyitányáig, addig főként a taktikai részen lesz a hangsúly. A célok nem változtak: az összevont és fárasztónak tűnő felsőházi alapszakaszt a legjobbak, az első nyolc között zárnák. Most még nem baj, ha a dobások nem mennek be, csak álljon össze a kép. A rajt szeptember huszonharmadikán, a Nyíregyháza Blue Sharks otthonában lesz. A mieink ígérik, hogy addigra készen – s remélhetőleg jók – lesznek.