A mieink hétvégén – a negyedik fordulóban, a Tatai AC ellen – megszerezték az első győzelmüket az NB I/B Nyugati-csoportban (21-26). Az első félidőben erőszakosan védekeztek – emiatt a kapusteljesítményük is jó volt –, precízen és fegyelmezetten oldották meg a taktikát. A szünetig hétgólos előnyt harcoltak ki, ám később már nem voltak olyan pontosak, jelezvén, hogy még messze vannak a csúcsformájuktól. A lelkeknek mindazonáltal jót tett a siker, viszont a találkozó rámutatott arra, hogy a folytatásban ennél több kell, vannak még rövidzárlataik és a koncentráció sem tart ki hatvan percig.
Archív fotó
A leendő ellenfelük eddig szintén egy győzelmet számlál – egy döntetlen és két vereség mellett, ahogy a veszprémiek –, ők is a minap nyertek, a sereghajtó Csurgói KK U20 ellen (25-30). Az ajkaiak jelenleg kilencedikek, míg az ugyancsak hárompontos, de eggyel rosszabb gólaránnyal rendelkező gárdánk a tizenegyedik. A szoros mezőnyt szimbolizálja, hogy a tizedik tataiaktól otthon kaptak ki (20-24). Vagyis nincs nagy különbség a hamarosan egymásnak feszülő felek között.
Legutóbb voltak biztató momentumok Márton Balázsék produkciójában (…ami megérdemelt két pontot hozott a konyhára), a javuló játéknak lehet és kell is örülni, de az is bebizonyosodott, hogy vannak még nehézségeik, sok mindenben javulhatnak. Fejlődniük kell, hogy az előadásuk elérje a kívánt színvonalat. Remélhetőleg az ajkaiakat is sikerül valamivel meglepniük. Ehhez elengedhetetlen a szervezett védekezés, hogy az ellen ne találjon réseket a falon, a sportolók egymásért is harcoljanak, gólerősen kézilabdázzanak és esetleges hátrányban se adják fel a csatát. Nyilvánvaló persze, hogy nehéz végig azonos tempót diktálni. A legjobb talán az lenne, ha több játékos is jó teljesítménnyel szolgálna, illetve amire előzetesen készülnek, azt tudják megvalósítani a pályán.
