Furcsán érezhette magát a kezdő sípszó előtt a vendégek szakmai főnöke, hiszen nyárig – a királynék városába történő érkezéséig – négy szép szezont töltött az akadémistáknál, az előző öt fellépésén kikapott rivális sorában több volt tanítványát üdvözölhette. Egyébiránt a felek teljesen egyforma mérleggel álltak a tabellán a nyitánykor, vagyis egyikük sem mehetett biztosra a másik ellen.
A mérkőzés elején sajnálatos esemény szemtanúi lehettek a nézők, Szobol Zsolt súlyosnak tűnő lábsérülést szenvedett, a nagy harcos már nem is tért vissza a pályára. A kiválása megzavarta a mieinket, idő kellett ahhoz, hogy talpra álljanak; miközben a helyüket keresték, a kapus és a védőfal nem mindig értette meg egymást. Mivel a visszarendeződésekkel is akadtak gondok, a néhány találatos előnyét biztosan őrzött vetélytárs könnyű gólokat szerzett: megérdemelt vezetéssel mehettek a nagyszünetre.
A VKKFT a második félidőre kimászott a nem túl mély gödörből, átlendült a holtponton – akkor már rend volt a fejekben. Az ellenfél nem tudott mit kezdeni a hét a hat elleni játékukkal, az üresen maradt szélsők és beállók pedig eredményesen fejezték be a jól kialakított akciókat. Szmetán Péterék nagy energiákat mozgósítottak, bátran és felszabadultan iparkodtak, bizonyították, miszerint vannak még tartalékaik.
Vágó-mester újabb cserékkel hozta ütembe a gárdáját: a friss emberek új színt vittek az előadásba. A hazaiak 20-23-nál próbálták összeszedni minden erejüket, ám nem tudták nyílttá tenni a derbit, a veszprémiek ugyanis egymásért is küzdöttek, szigorúan védekeztek (…a fordulás után hét gólt kaptak) – mindenki beletett valamit a közösbe, a diadalba.
Férfi kézilabda NB I/B Nyugati csoport, 10. forduló:
Nemzeti Kézilabda Akadémia–Veszprémi Kézilabda Kft. 21-27 (14-12)
Balatonboglár, 100 néző. Vezette: Kovács, Wenzel.
Veszprém: Andorka – Lovas, Szobol 1, Tóth M. 1, Heiczinger 6, Márton 1, Szöllőskei 2. Csere: Sneider (kapus), Hári 2, Füleki, Éles, Haszilló, Kreisz 3, Szmetán P. 7, Árpási 4. Vezetőedző: Vágó Attila.
Edzői értékelés
Vágó Attila: – Most is akadtak üresjárataink, főként az első játékrészben, de meggyőződésem, hogy három bajnoki óta felfelé ívelő formát mutatunk: együtt van a közösségünk. Ehhez legyen elég annyi, hogy ma Szobol néhány perc után kivált közülünk, míg a sérült Éles Benedekre és Haszilló Gergőre egy pillanatig sem számíthattam.
