Három nappal a tatabányai győzelme után ismét bajnoki mérkőzésen volt jelenése a Telekom Veszprém csapatának. A Cegléd elleni hazai találkozón William Accambray-ra Achilles-ín-szakadása miatt nem számíthatott Ljubomir Vranjes vezetőedző, Lékai Máténak, Dejan Manaszkovnak és Dragan Gajicnak pedig pihenőt adott. A veszprémi fiúk „Jobbulást Willy!” felirattal üzentek operáción átesett társuknak.
Villámrajtot vettek a hazaiak, Nagy felállt fal ellen, Sulic és Ugalde lerohanásból volt eredményes. Perisic szerezte meg csapata első gólját büntetőből, majd a hazaiak hibáját kihasználva akcióból is eredményes volt (3-2). Érezhetően felpörgette támadásai ritmusát a vendéglátó, ebből kifolyólag apróbb pontatlanságok is kiütköztek a játékában, amit a folytatásban is remekül használtak ki a ceglédiek (12. perc: 6-6).
Alilovic és a hazai védelem tette a dolgát: Marguc duplázhatott belőle szemvillanás alatt (15. perc: 8-6), időt is kért a vendégek trénere, Nagy Károly. Ancsin, Blagotinsek és Jamali egyszerre szálltak harcba, utóbbi talált be Pallag kapujába, a másik oldalon pedig Radnic járt túl Alilovic eszén. Ligetvári tüzelt ellenállhatatlanul, Radovic pedig emberelőnyből lophatta a távot. Ancsin bombája után Ljubomir Vranjes hívta tanácskozásra fiait (22. perc: 11-8).
Fotó: Baumann Béla
Hatottak az intelmek, összekapta magát a bakonyi együttes, amely 5-1-re nyerte az utolsó nyolc percet: Jamali és Ugalde duplázott, Győri pedig egyszer vette be Pallag kapuját (16-9).
Fordulást követően Tönnesen szállt be góllal a meccsbe, hátul pedig Terzic érkezett a védelembe. A mieink hatos falas „elhárító egysége” a folytatásban is megoldhatatlan feladat elé állította a sárga mezes vendégeket. Marguc büntetőből, Tönnesen pedig közbelövéssel növelte tizenegy gólosra az övéi előnyét. Megelégelte csapata gólképtelenségét, s második idejét is kikérte a Cegléd mestere (36. perc: 20-9).
Nilsson is beköszönt, majd Borsos tudta megtörni alakulata tizenegy perces gólcsendjét. Marguc a szélről, az elöl is lehetőséghez jutó Terzic pedig középről bombázott a kapuba a veszprémi közönség legnagyobb örömére (39. perc: 23-10). Radnic kozmetikázta az eredményt, de a mieink továbbra is más sebességi fokozatban kézilabdáztak, emberhátrányban is tovább növelve a különbséget (44. perc: 26-11).
A Ceglédnek semmi, a Vranjes-legényeknek minden összejött: Nilsson, Jamali, Marguc is betalált majd Blagotinsek duplázott, a közönség pedig már húszig számolhatott a kapura teljesen immunis vendégekre (50. perc: 31-11). Ezúttal tizenkét percig tartott a ceglédi gólínség: Csapi meglepő húzásáról épp, hogy lemaradt Alilovic (55. perc: 35-13).
Az utolsó öt percben a zavaró védekezést is gyakorolhatta a Telekom, amely a 6-2-re nyerte a hajrát beállítva ezzel a kiütéssel felérő 41-15-ös végeredményt.
A lefújást követően a szurkolók dedikáltathatták az együttes jövő évi naptárát, s egyéb relikviáikat.
Férfi kézilabda NB I, a 10. fordulóból későbbre halasztott mérkőzés:
Telekom Veszprém–Ceglédi KKSE 41-15 (16-9)
Veszprém Aréna, 2800 néző. Vezette: Fekete, Tóth.
Veszprém: Alilovic – Marguc 10 (2), Sulic 1, Nagy 1, Ligetvári 2, Ilic, Ugalde 6. Csere: Győri 4, Nilsson 2, Jamali 6, Ancsin 2, Blagotinsek 4, Tönnensen 2, Terzic 1, Schuch. Vezetőedző: Ljubomir Vranjes.
Cegléd: Pallag – Radovic 3, Perisic 5, Juhász, Szabó, Borsos 2, Lászlai. Csere: Mojsilov (kapus), Hódi, Radnic, 3, Müller, Imregi 1, Tóth, Megyeri, Dávid, Csapi 1. Vezetőedző: Nagy Károly.
Kiállítások: 4, ill. 2 perc.
Hétméteresek: 2/2, ill. 4/2.
Így látták a főszereplők
Ljubomir Vranjes: – Minden játékosommal maximálisan elégedett vagyok. Mindenki száz százalékot nyújtott, azt kaptam, amit vártam. Mindenki kitette szívét a pályára, ezért nemcsak a megszerzett két ponttal vagyok elégedett, hanem azzal is, ahogamy elértük azt. Ezt várom a többi meccsen is a fiúktól.
Mirsad Terzic: – Minden játékos kihasználta azt a játékmennyiséget, amit kapott. Mindenki elégedetten mehet haza a mai meccs után, mert sikerült teljesítenünk azokat a célokat, amiket kitűztünk.
Nagy Károly: – Más célokkal érkeztünk a mai meccsre. Az első húsz percben azzal a hét-nyolc játékossal szerettük volna tartani a lépést, akik a számunkra fontosabb, Fradi elleni találkozón is szerepet kapnak. Ezt követően azok kaptak lehetőséget, akik még az NB I/B-ben sem meghatározó játékosok. Felvállaltam, hogy ennek nagy vereség lehet a vége, de nem akartam, hogy úgy járjunk, mint a Tatabánya ellen, amikor három játékosomat is elvesztettük. Ma kiderült, hogy egy első sorunk sincs, nem, hogy kettő.
Imregi Ferenc: – Nehéz feladatom volt. Bizonyítani szerettem volna a mesternek és a társaknak, hogy alkalmas vagyok az NB I-es játékra. Hatalmas élmény volt ilyen ellenfél ellen pályára lépni.
