Miként a hazaiak előzetesen megígérték: nem feltartott kézzel léptek pályára a másodosztályú blokkjuk első helyezettje ellen, bár negyedórán át becsülettel futottak az eredmény után, nem mutatkoztak kishitűnek, az egyenlítéseik közepette jelezték, hogy van bennük kurázsi (3-5, 8-9). A folytatásban pontosabbá váltak, sok energiát elégetve, zsinórban négy gólt lőttek – ilyenformán sokat javítottak az idén látott helyzetkihasználásukon (12-9).
A nagyszünet utáni tíz-tizenkét percben bátran, aktívan és lelkesen viaskodtak, hatékonyan támadva többször tanújelét adták annak, hogy a vetélytárs sem verhetetlen (16-13, 20-16). Ettől a pillanattól kezdve valamiért elbizonytalanodtak, a szívük már nem volt úgy a helyén, mint addig, elől és hátul is akadtak nehézségeik (20-20). Vágó-mester cserékkel próbálta felrázni az övéit, de sajnos nem mindenki tudta felvenni a mérkőzés ritmusát, a csapat hite megbicsaklott (21-23).
Nagyot küzdött, de pont nélkül maradt a VKKFT (archív fotó)
Az összecsapás során persze mindenki jót akart, ám többen képtelenek voltak élni a bizonyítási lehetőséggel, ráadásul a kihagyott ziccerek végül megbosszulták magukat (22-25). Ám a hajrában még így is lett volna esély kiharcolni az amúgy megérdemelt pontosztozkodást.
Férfi kézilabda NB I/B Nyugati-csoport, 19. forduló:
Veszprémi KKFT–Vecsés SE-ÉL Team 24-25 (15-12).
Veszprém, 100 néző. Vezette: Budai-Bock, Rácz.
Veszprém: Andorka – Szmetán P. 2, Haszilló 7, Éles 3, Bugyáki, 2, Bartha, Hári 6. Csere: Csiki (kapus), Füleki, Heiczinger 1, Árpási, Tóth M., Lovas 2, Kreisz, Bendicsek, Melnyicsuk 1. Vezetőedző: Vágó Attila.
Edzői értékelés
Vágó Attila: – Negyvenöt percig vagányan, de mégis koncentráltan játszottunk, remek találkozót vívtunk. Aztán húsz–tizenhatnál „felnéztünk az eredményjelző-táblára” és a rutintalanságunk miatt megijedtünk a lehetőségtől. A lényeges kérdések apróságokon múltak, számunkra több volt ebben a csatában egy egygólos vereségnél. Legalább egy pont járt volna nekünk. Előre kell tekintenünk és tanulnunk a hibáinkból.
