E. L. James: A szürke ötven árnyalata (sorozat)
Essünk is gyorsan túl a feketelevesen, mert E. L. James egyébként mára ötkötetesre hízott sorozata (van Christian Grey szemszögéből írt változat is, bizony, de minek?) inkább tömegfegyver, mint irodalmi kincs, az emberek viszont vitték, mint a cukrot. A magam részéről a hype iránti kíváncsiságból letöltött PDF-et a lehető legnagyobb elégedettséggel vágtam a Lomtárba három oldal után, ettől függetlenül viszont tény, hogy globálisan több mint 150 millió példány kelt el belőle, alig van, aki ne hallott volna róla, ráadásul egy halom, szintén hasonlóan értékes erotikus ponyvának ágyazott meg. (Bocs, mint mondtam, ez egy szubjektív lista.) (Eredeti megjelenés éve: 2011-2012)
John Green: Csillagainkban a hiba
A 2010-es évek Love storyja, amiből a leghíresebb idézet két Oké, és amelyet a Goodreads közössége az évtized legjobb könyvének szavazott meg. John Green már 2005-ben a kamaszok kedvenc írójává avanzsált Alaska nyomában című első regényével, már-már koraérett, filozofikus, mégis humoros karaktereivel és pimaszul egyedi hangvételével, de a világhírnév rakétáját a 2011-es, két rákbeteg kamasz szerelmét és vívódásait ábrázoló Csillagainkban a hiba robbantotta be. A magasztalók mellett persze volt, aki kritizálta például Green mondvacsinált orvosi megoldásait, az írónak mégis sikerült bebizonyítania, hogy a kamaszok sem csak hormonoktól túlfűtött, éretlen tinik, hanem a világra érzékeny fiatalok. (Eredeti megjelenés éve: 2012)
George R. R. Martin: Trónok harca (A tűz és jég dala sorozat)
Igaz, hogy Martin epikus regénysorozatának első darabja eredendően már 1996 óta gyűjti a rajongókat, az utolsó, eddig befejezett kötet 2011-es megjelenése pedig épp csak belecsúszik az évtizedbe, a regényfolyam korábbi népszerűsége nyilvánvalóan semmiben sem mérhető ahhoz az őrülethez, ami az HBO adaptációja után körülvette a könyveket is. Míg 2011-ig a kötetekből mintegy 15 millió példány fogyott el világszerte, 2019 áprilisára ez a szám hatszorosára, 90 millióra nőtt. Martin elvileg jelenleg is dolgozik a hatodik és hetedik köteten, amelyek minden bizonnyal a 2010-es évek legjobban várt könyvei címet is elnyerhetnék – kiderül, a következő évtizedben végre kezünkbe is vehetjük-e őket. (Eredeti megjelenés éve: 1996-2011)
J. K. Rowling – Jack Thorne – John Tiffany: Harry Potter és az elátkozott gyermek
Néhány éve írtunk egy cikket arról, milyen könyveket és filmeket olvasunk napjainkban, azzal az eredménnyel, hogy bizony ugyanazokat, amiket 10-20-30 éve is. Az elmúlt évtized egyik jellemzője volt a nosztalgialáz, Rowling pedig hiába állította, hogy a hetedik kötettel befejezte a Harry Potter sorozatot, valójában folyamatosan bővítgeti a Potter univerzumot. Ezt szerintem sem ő, sem a pénztárcája, sem mi nem bánjuk: Harry Potter és barátainak története a gyerekkorunkat jelentette, míg a 2016-ban debütált színdarab szövegkönyve és Harry fiának történetét továbbmesélő Elátkozott gyermek a második gyerekkorunkat. Az más kérdés, hogy a ráadás már nem lett olyan elbűvölő, ettől függetlenül viszont a Potter könyvek még mindig megunhatatlanok. (Eredeti megjelenés éve: 2016)
Karl Ove Knausgård: Harcom
A memoár írása gyakorlatilag az újkori könyvkiadással egyidős, az azonban viszonylag újdonság, hogy egy olyan önéletrajz tegyen szert óriási népszerűségre, amelynek a főszereplője gyakorlatilag egy teljesen átlagos, még csak nem is annyira szimpatikus norvég fickó. Knausgård hatrészes, monumentális önéletrajzi regényfolyamát eddig 35 nyelvre fordították le, pedig csak olyan hétköznapi témákról ír benne, mint a falusi gyerekkora, a pelenkacserélés bonyodalma, a házasság nehézségei meg az apja halála. De talán épp ettől működik: hogy nem egy hérosz, egy lehetetlen tetteket véghezvivő ember áll a középpontjában, hanem egy kissé nehézkes macsó, akinek néha tele van a t..e az élettel, aki szikárnak és törhetetlennek akarja mutatni magát, miközben teli van egy csomó kétséggel. (Eredeti megjelenés éve: 2009-2011)
Dave Eggers: A kör
1984 aktualizálva, a social media és a big data korára, ahol az adat a legnagyobb érték. Ismerős? Á, dehogy. Mae első napját kezdi meg új, a Facebookot és Google-t is túlnövő, látszólag ideális, az alkalmazottai jólétével törődő, gyakorlatilag a teljes ellenőrzést megvalósító munkahelyén, a Körben. Eggers világában a magánélet nem létezik, az emberek önként és dalolva, agyatlan és lelketlen birkacsordává válva osztják meg minden titkukat a Nagy Testvérrel, miközben az olvasó a valóságban (?) szívbajt kap a gondolattól, hogy ez a fantázia nincs is olyan messze a jelenünktől. Bár a regény (és a belőle készült film) végül nem vált hatalmas globális szenzációvá, amiatt, ahogy leképezi a 2010-es éveket, itt a helye. (Eredeti megjelenés éve: 2013)
Szabó Magda: Az ajtó
Nyilván ez a lista egészen másként festene, ha csak a magyar szerzőket vennénk alapul, Szabó Magda neve viszont biztosan felkerülne rá: a 2017-es centenárium, új kiadású életműsorozata és a korábban felfedezetlen írások ismét a figyelem középpontjába állították az írónőt. Az érdekesség, hogy leghíresebb műve nem emiatt került fel erre a listára, hanem mert az amerikai Lithub portál az évtized egyik legjobb idegen nyelvű könyvének választotta. A regényt 2015-ben adták ki újra Amerikában és a New York Times tízes listájára is felkerült, elsősorban a felszín alatt rendkívül erős érzelmeket megragadó elbeszélés miatt. (Eredeti megjelenés éve: 1987, amerikai fordítás: 2015)
Marie Kondo: Tiszta öröm – A rendteremtés művészete
A japánok híresen jók rendrakás terén, Marie Kondo pedig nem volt rest megtanítani a világnak is a módszerüket. Hogyan tárold az ingeket, a nadrágokat és a zoknikat, hogy legközelebb ne egy átláthatatlan kupacban kelljen turkálnod? Hogyan szabadulj meg a felesleges dolgoktól és hogyan ismerd fel, hogy mi az, ami tényleg örömet ad, de minimum hasznos? KonMarie tárgyakon keresztül szemléli a világot, és ami szerinte nem okoz örömet, azt leegyszerűsítve a lomtalanítás során ki kell dobni. A kevésbé minimalista felfogásúak ezen persze rendesen felháborodtak, valószínűleg félre is értelmezve a módszer lényegét, a könyv mégis sokaknak segített rendet teremteni az otthonában és az életében is, rávilágítva arra az évtizedbeli trendre is, hogy a boldogság kevésbé a tárgyakban keresendő. (Eredeti megjelenés éve: 2012)
Andy Weir: A marsi
Magánkiadásként indult, aztán világsiker lett belőle. Mark Whitney egyike annak a maroknyi embernek, akik elsőként léphettek a Marsra, és az a szerencsétlen, aki talán az első lesz, aki ott is hal meg, miután egy porvihar miatt társai már eleve annak hiszik, és egyedül hagyják a vörös bolygón. Üzenni nekik, hogy mégis él? Lehetetlen. Túlélni valahogy? Éppannyira az. Mark mégis megpróbálja, vérrel, verejtékkel, találékonysággal és öniróniával. A marsi az a regény, amit nemcsak a hardcore sci-fi rajongók olvastak, hanem azok is, akik berzenkednek a műfajtól, mert Weir annyi humorral tálalja a marsi telepes kalandjait, hogy mellette az érthetetlennek tűnő fizikai adatokon is könnyen átugrunk. (Eredeti megjelenés éve: 2014)
Suzanne Collins: Az éhezők viadala (sorozat)
Tizenkét fiú és tizenkét lány küzd egy élő televíziós show-ban, aminek a neve, Éhezők viadala. Egyetlen szabály van: ölj vagy megölnek. Collins a valóságshow-kat, a szegénységet és az értelmetlen háborúzást alapul vevő és jövőbeli antiutópiává alakító regénye kétségtelenül a disztópikus regények műfajának legismertebb darabja, aminek ugyan első kötete szintén előbb jelent meg, minthogy beléptünk volna a 2010-es évekbe, a később belőle készült film és folytatásai meghatározó szereplőjévé tették az évtized irodalmának. De nemcsak annak és amiatt. Az éhezők viadala sorozat farvizén megannyi tiniknek és fiatal felnőtteknek szánt disztópikus regény jelent meg az évtizedben, kisebb-nagyobb sikerrel, az adaptációk pedig Hollywood egyik jelenlegi legsikeresebb akciófilmes hősnőjét is kitermelték. (Eredeti megjelenés éve: 2008-2010)
Jeff Kinney: Egy ropi naplója (sorozat)
Greg Heffley felső tagozatos diák 13 kötetesre duzzadt, gazdag és híres emberré válásának, mint jövőbeli tervének előzményeiről, álmodozásairól és csínyeiről szóló naplósorozata a 18 év felettieknek valószínűleg nem sokat mond, a kisiskolás korosztály körében azonban meglehetősen népszerű. Greg cinikus, törekvő, szemtelen és kissé önző, és bár valljuk be, a sulis népszerűségért vívott küzdelem már rég lerágott csontnak tűnhet, az életben sok esetben még mindig erről szólnak a tinik mindennapjai. Nem egy Harry Potter, ennek ellenére az Amazon eladási listája szerint az egyik legkelendőbb darab. (Eredeti megjelenés éve: 2007-2019)
Anthony Doerr: A láthatatlan fény
Marie-Laure LeBlanc, a Természettudományi Múzeumban dolgozó lakatosmester lánya hatéves korában megvakul, ezért apja elkészíti Párizs tökéletes másának makettjét, hogy a lánya egyedül is tájékozódni tudjon. Mire azonban a mestermű elkészül, a nácik lerohanják és megszállják a fények városát, a család pedig egy távoli kisvárosba menekül, egyben azzal a céllal, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének hívott és sötét legendákkal övezett gyémántot, amelyet a megszállók égre-földre keresnek. Itt fonódik össze aztán Marie-Laure sorsa a német árvaházban nevelkedett, bármilyen rádiókészülék megjavítására képes, náci katonai iskolába kerülő fiúval, Werner Pfenniggel. Doerr poétikai igényességgel megírt könyve a II. világháború embertelenségéről könnyen átmehetne az émelyítően szép kategóriába, mégsem teszi, amiért 2015-ben elnyerte a Pulitzer-díjat is. (Eredeti megjelenés éve: 2014)
Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
A 21. század állítólag a nőké. Hogy ez valóban így lesz-e, az még kiderül, de a 2010-es évek második felében kétségtelenül elindult a feminizmusnak egy második hulláma, a #mee too korszak egyik leghíresebb momentuma pedig (a Henry Weinstein botrányon kívül) egy 80-as években íródott regény sorozatos adaptációja lett. Atwood 1985-ben még egy távoli jövőről írt, a kritikusok egy része szerint a szülőrobotokként alkalmazott, középkori szinten tartott gileádi nők világa azonban nem is áll olyan messze a jelen valóságunktól. Utóbbit eldönteni kinek-kinek joga, az azonban biztos, az írónő regénye korunkban nagyobb visszhangot kapott, mint saját idejében. (Eredeti megjelenés éve: 1985, legfrissebb: 2019)
Harper Lee: Menj, állíts őrt!
Harper Lee-t annak idején az utókor elkönyvelte egykötetes írónak, igaz, az az egy regénye, ami megjelent, a világirodalom egyik legfontosabb darabjává vált. Aztán 2015-ben jött a váratlan hír, hogy Lee-nek van még egy, addig az íróasztalfiókban porosodó kézirata, a Menj, állíts őrt!, mely tulajdonképpen a Ne bántsátok a feketerigót! folytatása. A történetben Jean Louise Finch Scout már nem kislány, hanem egy 26 éves fiatal nő, aki New Yorkból hazatérve meglátogatja az immár idős Atticust. Közben pedig kiderül, hogy a Délt formáló politikai és polgárjogi feszültségek még az előzmények fényében sem sokat javultak. Bár a Menj, állíts őrt! sokkal kevésbé lett sikeres, mint elődje, mint az évtized egyik legnagyobb irodalmi felfedezése, mégis emlékezetes marad. (Eredeti megjelenés éve: 2015)
Josh Malerman: Madarak a dobozban
Ray Bradbury Fahrenheit 451 című klasszikusában a tűzőrök elégetik a könyveket, mert a társadalom kártékonynak ítéli meg az irodalmat. Szerintem a jó irodalom nem kártékony, az viszont igaz, hogy a könyvek képesek tettekre sarkallni. Az is igaz, hogy a Madarak a dobozban kapcsán elhíresült „Bird Box” kihívást valójában nem a regény, hanem az abból készült Netflix film indította el, viszont Josh Malerman regénye a mindent átitató félelemről talán éppen ezért lesz maradandóbb, mert eszünkbe juttatja a 2010-es évek furcsa izgalmakra és kihívásokra éhes társadalmát. (Eredeti megjelenés éve: 2014)
