Április 30-án ünnepelte hetvenedik születésnapját Hajnal Csaba, aki a kezdetektől, 1977 januárjától egészen 2016 márciusáig vezette a veszprémi férfi kézilabdaklubot, melyet a megyei első osztálytól egészen a Bajnokok Ligája döntőjéig kormányzott. Az egyesület élén töltött csaknem négy évtizedes munkássága alatt összesen hatvanegy (!) aranyéremmel gazdagodott.
Mint arról korábban beszámoltunk, a kerek évforduló alkalmából Donát Tamás, a Veszprém Televízió munkatársa, a Sporthíradó felelős-szerkesztője Győzelemre született címmel életrajzi könyvet írt a hazai kézilabdasport férfi szakágának legsikeresebb, legeredményesebb ügyvezetőjéről.
A koronavírus-járvány miatt július 10-én, pénteken került sor a könyvbemutatóval egybekötött születésnapi ünnepségre. A veszprémi Gizella Étteremben tartott rendezvényen a sportág számos prominens személyisége megjelent: korábbi támogatók, vezetőtársak, edzők, játékosok köszöntötték az ünnepeltet.
A vendégek megtekintették a Veszprém Televízió Ünnep című korábbi filmjét, mely a veszprémi kézilabdaklub első huszonöt évének legfontosabb mozzanatait foglalta össze Donát Tamás munkája nyomán.
Elsőként a klub korábbi elnöke, dr. Hunyadfalvi Ákos méltatta az ünnepeltet. Hosszasan beszélt az egykori vezetőtárs szerepéről a klub történelmében, akivel a mai napig szoros kapcsolatot ápol.
Miután Hajnal Csaba elvégezte a Vegyipari Egyetemet, elkészítette a doktori disszertációját, amit aztán eltett az íróasztal fiókjába. Ha vegyésznek adja a fejét, akkor ma a Mol igazgatója, de az is lehet, hogy a Gazpromé. Ő azonban a sportot választotta, és a nulláról indulva felépített egy klubot, amit az európai térképre is felhelyezett. Ahogyan ezt tette, arra ebben a városban senki más nem lett volna képes. Az általa felépített egyesület a város egyik legnagyobb ékessége, koronaékszere lett. Ebből a klubból se játékos, se edző soha nem akart elmenni. Volt ugyanis egy hatalmas összetartó erő, érzelmi kapocs, amely összekötötte a játékost, az edzőt, a klubot, a közönséget és a várost.
A Magyar Kézilabda-szövetség korábbi főtitkára, Sinka László kiemelte: Hajnal Csaba teljesen új vezetői filozófiát valósított meg a sportágban, amelyből nemcsak a bakonyi klub, hanem a magyar válogatott is rengeteget profitált.
Hajnal Csaba brandet épített a bitumenes pályák világában, akkor, amikor mi még a jelentését sem ismertük ennek a szónak. Az így felépített egyesület királyi ékszer lett a királynék városában. Létrehozott egy olyan szerethető csapatot, amelyért egy emberként drukkolt minden veszprémi. Volt egy vezérelv a fejében: mindig előre lépni, ezt pedig tűzön-vízen keresztül vitte. A veszprémi edzők, játékosok kiváló teljesítményéből a mindenkori magyar válogatott is rengeteget profitált. Hajnal Csaba közel negyvenéves munkásságának üzenetértéke van: meg lehet csinálni, őrületesen sok munkával.
Porga Gyula polgármester hangsúlyozta: a jelentős életművek mindig üzennek a mának is.
Amit Hajnal Csaba tett ezért a városért, közösségért, mindannyiunk számára például kell, hogy szolgáljon. A példa az, hogy igenis hinnünk kell magunkban. Lehet álmodni, sőt, kell is. Kell a merészség a nagysághoz. Hajnal Csaba pedig nemcsak megálmodta, meg is valósította az elképzelésit. Csaba tanított meg bennünket arra, hogy a saját területén mindenkinek a csillagokat kell megcéloznia. Meggyőződésem, hogyha nem mutat példát számunkra, akkor nincs Veszprém Fest, nincs Utcazene Fesztivál és nem lehetnénk Európa kulturális fővárosa sem. Az a mű, ami létrejött az elmúlt negyven évben, nemcsak a veszprémi kézilabdát, hanem a várost is európai szintre emelte.
Hajnal Csaba köszönetet mondott Vass Sándor korábbi szövetségi kapitánynak és a szerző Donát Tamásnak a kötet létrejöttéért, s azoknak is kifejezte háláját, akik a négy évtized során támogatták munkájában.
Nagyon büszke vagyok erre a harminckilenc évre, melynek során a bitumenes pályától a gyönyörű Veszprém Arénáig jutottunk. Úgy vélem, nagyon sokat tett a kézilabdaklub Veszprém ismertségéért. Mindig többet és egyre többet akartunk. Mérhetetlenül nagy szerencsém volt abban, hogy mindvégig jószándékú emberek vettek körül, akik azt akarták, hogy elérjük a céljainkat. Mindenki segített, mindenki tolta a szekeret. Arra vagyok a legbüszkébb, hogyha valakitől segítséget kértem, mindig azt a választ kaptam, hogy igen, a klubnak mindent. Ennek a mentalitásnak köszönhetően tudtunk előre haladni. Nagyon büszke vagyok a kubai akcióra, s hogy Carlos Perez ilyen csodálatos karriert ért el nálunk. Zseniális játékosaink voltak, nemhogy egyet vagy kettőt, de húszat sem tudnék kiemelni közülük. Köszönöm a szeretet, támogatást, amit ebben a négy évtizedben kaphattam.