Három hét telt el azóta, hogy Rasmus Lauge, a Telekom Veszprém dán irányító-átlövő játékosa edzés közben az egyik csapattársával „karambolozva” arccsonttörést szenvedett. Műtétre ugyan nem volt szükség, de a fájdalmas sérülés így is hosszú kényszerszünetet parancsolt a világ- és Európa-bajnok kézilabdázónak, akit Ljubomir Vranjes, az „Építők” menesztett svéd edzője csábított a Flensburg-Handewitt csapatától Veszprémbe. Lauge kihátrálhatott volna a magyar bajnokkal megkötött szerződéséből, de szilárdan kitartott az elhatározása mellett, mert megújulásra vágyott, amúgy meg mindig is a nagy kihívások embere volt.
A 29 esztendős Lauge, aki tavaly a dán válogatottal – többek között a kapuszseni Niklas Landin és a gólkirály Mikkel Hansen „oldalán” – világbajnok lett és bekerült a vb All- Star csapatába is, nem tagadja, hogy sportpályafutása legsikeresebb éve után most a legnehezebbet kényszerül megélni.
Rasmus Lauge egyelőre csak a lelátóról nézheti meccselő társait
Az ütközés után azonnal tudtam, hogy komoly a baj, éles fájdalom hasított belém, és először nagyon rosszat sejtettem. Szerencsére a csont „csak” törött, de nem mozdult el, így operációra sem volt szükség. A feleségemmel fel kellett készítenünk a gyerekeket az ijesztő látványra, ám ahhoz képest, ahogy a szemem alatt befeketedett monokli és a furcsa ábrázatom festett, egészen jól viselték a dolgot
– nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a dán sportoló, aki Veszprémbe érkezése előtt hat éven át edződött a Bundesligában, előbb a THW Kiel, aztán az SG Flensburg- Handewitt csapatában.
– Tavaly a világbajnoki győzelmünkkel, a vb „szupercsapatába” választásommal és a 44 gólommal a mennyekbe jutottam, most viszont, ha nem is a pokolban járok, de nem várt nehézségek egész sorával találom szembe magamat.
A 193 centiméter magas, sokoldalú és jó felépítésű játékos kellő türelemmel, erős akarattal és Marija Lojanicának, a klub szerb erőnléti edzőjének a segítségével ezen a héten már odáig jutott, hogy kipróbálhatta a terhelhetőségét, és tesztelhette a sérült arcának reakcióját.
Lépésről lépesre haladunk előre, már az is üdvözítő, hogy nem a lelátóról kell néznem a játékostársaimat, aminél nincs utálatosabb dolog. Ha minden jól megy, két-három héten belül bekapcsolódhatok a munkába. Nincs okom az aggodalomra, mert a járványveszély hosszú hetei alatt is sokat mozogtam és erősítettem, előbb Veszprémben, majd otthon, Dániában is. Nem lesz könnyű felvenni a ritmust, de van már tapasztalatom a sérülés utáni visszatérés feladatának megoldásában
– hangsúlyozta Lauge, akinek a kézilabda mellett a megnyugtató golfozás a kedvenc sportja, a tévé előtt ülve pedig az amerikai sportok eseményeinek lelkes követője.
Hamarosan megérkeznek a golfütőim Dániából, így elindulhatnék felfedezni a Veszprémhez közel található gyakorlópályákat, de jobban örülnék, ha erre az újra sok-sok kézilabdázás miatt nem futná az időmből. Egyelőre csak az foglalkoztat, hogy vége legyen a várakozásnak és a társaimmal együtt harcolhassak a közös sikereinkért. Feladat bőven akad, alig egy hónap múlva kezdődik a bajnokság, aztán elérkezik a Nantes elleni Bajnokok Ligája mérkőzésünk napja is, amiből már semmiképpen se szeretnék kimaradni. Szerintem rengeteg jó dolog áll a Veszprém előtt, de én azt is szeretném, ha jövőre megrendeznék az olimpiát, és Dánia a vb után Tokióban is győztesként zárná a szereplését
– hangsúlyozta befejezésül Rasmus Lauge, hozzátéve, hogy ennek elengedhetetlen feltétele a COVID-19 világjárványt megfékező vakcina elkészítése és a védőoltások mihamarabbi elkezdése.
