Jelenleg, 2020-ban ott tartunk, hogy a Strabag munkagépei már felvonultak a Litértől a füredi elágazásig tartó szakaszon és elindult a 8-as főút kétszer kétsávossá bővítésének munkája, három külön szintes csomóponttal, elválasztó és hangszigetelő falakkal.
Alapvetően nem a beruházás ténye generálja a vitákat – bár a pár hete megtartott fórumon volt olyan lakos, aki megkérdőjelezte létjogosultságát a fejlesztésnek – sokkal inkább az, hogy a Veszprémet délről elkerülő szakaszon a jövőben fizikailag is megszűnik az átkelés lehetősége, ezzel elvágva az utat a Látó-hegy felé, ami kedvelt sétaútvonala több környékbeli lakosnak is. Továbbá a Kalmár téri lakosok nehezményezik, hogy az Almádi csomópont egyes szakasza a házakhoz közel, a zöldfelületeket sértve halad majd.
A viták elsősorban ezek miatt harapóztak el, az ellenzéki politikusok pedig Hartmann Ferenc (MSZP) vezetésével hatékonyan karolták fel a lakosság egy részének igényeit, olyannyira, hogy már petíció is született és zajlik az aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy bővítsék a terveket aluljáróval, valamint tervezzék át az Almádi úti csomópontot.
Mindezt akkor, amikor már elkezdődött az építkezés.
Pedig a 8-as elkerülőjének tervei nem új keletűek, még csak nem is a mostani kormányzat és városvezetés idején született meg az első koncepció.
Az önkormányzat archívumában megőrzött közgyűlési jegyzőkönyvek alapján már 2008-ban heves vita zajlott a Városháza falain belül és kívül is, igaz akkor még említés gyanánt sem került szóba a most kifogásolt látó-hegyi aluljáró hiánya és a Kalmár tér környékén is más probléma merült fel.
De mielőtt elkezdenénk megismerni az akkori felszólalásokat, érdemes elhelyezni a kulcsszereplőket az adott politikai és városi erőtérben.
2008-at írunk, a polgármester Debreczenyi János (Fidesz-KDNP), a képviselő-testületben szintén a mai kormánypárt van többségben. Az ellenzék részéről, ahogy ma is, Hartmann Ferenc frakcióvezetőként foglal helyet, az országot pedig ekkor még az MSZP-SZDSZ koalíció kormányozta. Hartmann egyébként a városi képviselő-testület mellett helyet foglalt a Közép-dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanácsban is, amit akkoriban a szocialista színekben politizáló Pál Béla elnökölt.
A 2000-es évek derekán, kormányzati szinten létezett egy koncepció az M8-as autóút megépítéséről, ami a várostól távolabb, a mostani déli iparterület magasságában haladt volna Litérig. Ez akkor azért nem valósulhatott meg, mert állami beruházásként a forrásokat a Budapesten épülő 4-es metró költségeinek fedezésére kellett átcsoportosítani, ami az évek során folyamatosan emelkedett, több százmilliárdos büdzséről beszélünk.
Így az M8-as koncepciója elhalt, a veszprémi elkerülő fejlesztése pedig ismét napirendre került, amelynek terveiben már akkoriban is javarészt a jelenlegi paraméterek szerepeltek, azaz aluljárót nem tartalmazott a Látó-hegynél.
De térjünk vissza 2008-hoz, egészen pontosan az augusztus 26-i közgyűléshez, ahol a képviselő-testület elé került a 8-as út fejlesztésének kérdésköre. Akkor Horváth Gábor főépítész elmondta, hogy
Az előttünk levő előterjesztésnek az indokát, amiért ez napirendre került, az előzte meg, hogy a 8-as számú országos főforgalmi út 11,5 tonnás fejlesztése napirenden van, ami egy uniós vállalás, és ennek a tervezési szintű előkészítése most folyik. Ezzel kapcsolatban egy egyeztető tárgyalásra hívtak bennünket. Ezen az egyeztetésen derült ki az, hogy a veszprém-litéri és a külön szintű csomópont közti szakaszt 110 km-es sebességhatárra tervezik, kétszer két sávval, elválasztó elemmel a közepén, tehát fizikai elválasztással, ezért ezen a szakaszon csak külön szintű csomópontok létesítése lehetséges. Az egyeztetésen rákérdeztünk arra, hogy a keleti és déli gyűrűn mi történik akkor, hogyha ott pedig marad a fizikai méreteiben ugyanaz a pályaszerkezet, és csak egy 11,5 tonnás megerősítés történik. Erre végül is az volt a válasz, hogy a város kérte ezt korábban.
Háttérinfó: az akkori polgármester, Debreczenyi János az Almádi úti csomópont és a város közti területre egy nagy barkácsáruházat álmodott meg, pont oda, ahol a csomópont egyes útszakaszai haladtak volna. Ennek előkészületei el is kezdődtek, azonban a lakosság nyomására, aminek keretében aláírásgyűjtést is szerveztek az áruház megépítése ellen, ezt végül elvetette a polgármester. A jegyzőkönyvből kiderül az is, hogy a közgyűlésen felszólaló egyik helyi érintett Kalmár téri lakos kifejtette, hogy nem az útfejlesztés ellen vannak, nem a csomópont útvonala zavarta őket leginkább, hanem az áruház megépítése. Hiszen utóbbinál a zajvédő falak valamilyen szinten megoldást kínálnak a forgalommal együtt járó zajokra.
Összefoglalva az eddigieket: a 2006-2010 között regnáló polgármester egy tervezett áruház miatt nem támogatta a külön szintes csomópont kialakítását (ezt ugye a lakosság ellenállása miatt el is vetették), az azt megelőző SZDSZ-es városvezetés (amelyben Hartmann alpolgármester volt) viszont szerette volna, ha a jelenlegi, 2020-ban megvalósítás előtt álló tervek alapján épül meg az elkerülő, külön szintes csomóponttal.
Maradjunk a 2008-as augusztusi közgyűlésnél, ahol a jegyzőkönyv alapján Hartmann Ferenc a következő felszólalást tette:
Tisztelt Képviselő-testület! Bizottsági ülésen is elmondtam, hogy korrekt az előterjesztés. Korrekt és a város szempontjait szem előtt tartó. Figyelmen kívül hagyhatná a város, homokba dugva a fejét azt, hogy európai uniós forrásból a 8-as útnak teljes szakasza burkolat-megerősítést kap, és kétszer kétsávos lesz. Ahhoz, hogy ez a forgalom ne torlódjon fel a város határainál, ahhoz mindenképpen szükségesek azok a fejlesztések, amelyek itt a határozati javaslatban is joggal és okkal szerepelnek. Mivel az egyeztetésen magam is részt vettem, ezért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy tanulmánytervek készülnek most ezen megállapodás, kérés, testületi határozat és szakmai álláspontok alapján, ha ezek elkészültek, akkor történhet egyeztetés a tervek megvalósításáról, nyilván figyelembe véve a hozzájuk rendelendő költségvonzatot is.
Mint említettem az uniós forrásokból megvalósuló kétszer kétsávos, burkolat-megerősítéses korszerűsítését a 8-as útnak, így azért van most szükség erre a bizottsági és testületi döntésre, hogy – idézőjelbe téve – felülírja a polgármesteri kérést, és testületi döntéssel erősítsük meg azt, hogy igen, a városnak arra van szüksége, azokra a változatokra, amelyek a most előttünk lévő határozati javaslatokban szerepelnek. Én ezért tisztelettel kérem a Képviselőtársaimat, hogy a város érdekében támogassuk ezt a határozati javaslatot.
Tehát 2008-ban teljes mellszélességgel kiállt az akkori - ami egyben a mai - ellenzék is a 8-as elkerülő kétszer kétsávos megújítása, sávelválasztó és külön szintes csomópontok megépítése mellett.
A szavazáson egyébként a 23 tagú testület 22 igennel támogatta a határozati javaslat elfogadását.
A következő fontos mérföldkőhöz alig három év múlva érkezünk el, a közgyűlés 2011. március 31-ei ülésén. Ugye ilyenkor már túl vagyunk egy országgyűlési és önkormányzati választáson is, mindkettőn toronymagasan a Fidesz-KDNP győzött, a 8-as út kérdése pedig ismét napirendre került.
Hartmann Ferenc akkor az alábbi felszólalást intézte Porga Gyula polgármesterhez a jegyzőkönyv szerint:
Megítélése szerint az előző városvezetés kapitális hibát követett el azzal, hogy az M8-as, várost elkerülő szakaszának szorgalmazása helyett a jelenlegi külső körútra a város közvetlen határába hozza a közvetlen forgalmat. Pedig a várost elkerülő M8-as szakasza kormánydöntés alapján kijelölt, kész előzetes környezeti hatástanulmánya is van. Sajnos ez a terv füstbe menni látszik, pedig ez sokkal jobban szolgálta volna a város érdekét, mint az a változat, amelyik remélhetőleg megvalósul a déli körút korszerűsítése és külön szintű csomópontokat tartalmazó megerősítése környezeti szempontok szerinti megvalósítása is.
A válasz végül Brányi Máriától, városfejlesztésért felelős alpolgármestertől érkezett:
Ami a jövő időszakát, illetve a jelen időszak lobbi tevékenységét vagy egyeztetési tevékenységet illeti, és ezzel kapcsolatban kritika merült fel, ehhez kapcsolódóan véleménye szerint az M8-as úthálózat fejlesztését nem önkormányzati szinten kellene számonkérni. Ez egy több évtizede elhúzódó fejlesztési folyamat. Ez állami fejlesztés. Azt a lobbi erőt, amit az elmúlt időszakban képviselnek ebben az ügyben, azt olyan túl sok kritika nem kellene, hogy érje.
Az alpolgármester ezzel arra is utalt, hogy a korábbi, 2010 előtti kormányzat ilyen-olyan okok és más (budapesti metróhálózat) fejlesztés miatt csak a tervezőasztalig jutott a 8-as felújításával, ahhoz a forrást a Fidesz-KDNP kormány teremtette elő.
Brányi Mária (archív)
A Látó-hegy megközelítésének kérdésköre itt sem merült fel egyik politikai oldalról sem, ahogy a későbbi közgyűléseken sem, pedig többször napirendre került. Egészen pontosan 2011. október 27-én és 2012. április 25-én is, itt viszont a jegyzőkönyvek alapján, idézzük:
A tájékoztatóhoz kérdés, hozzászólás nem hangzott el, a Közgyűlés azt tudomásul vette.
Ezzel a háttértörténettel érkeztünk el 2020-hoz, amikorra elfogadták a terveket, lezajlottak az építési területek kisajátításai, megtörtént a közbeszerzés és felvonultak a munkagépek is, hogy elkezdődjön a régió egyik legnagyobb útfejlesztése, ami belátható időn belül megoldani hivatott a 8-as elkerülőn tapasztalható dugókat és az útburkolat rossz állapotát.
És ugyanígy érkeztünk el a Látó-hegy megközelítésének és a Kalmár tériek problémájához is, ami jelenleg korbácsolja a politikai kedélyeket a helyi ellenzék vezetésével, akik bő egy évtizede a legnagyobb élharcosai voltak a jelenlegi fejlesztés ilyen formájú megvalósításának.
Végszóként meg kell említeni Brányi Mária legutóbbi sajtótájékoztatóján elhangzottakat, amikor is az alpolgármester kijelentette, hogy a jövőben nem elképzelhetetlen, hogy amennyiben a lakossági igények ebbe az irányba fordulnak, akkor gondos tervezés és előkészítés után megvalósuljon egy ilyen felüljáró létesítése. De ennek már ma is több mint százmillió forintos költségvonzata lenne, amellett, hogy egyelőre nem látszik sem az, hogy a város felől hogyan lehetne egy ilyen felüljáróra rávezetni a gyalogos forgalmat, sem a túloldalon nem találni olyan önkormányzati tulajdonú területet, ami a felüljárón átkelőket fogadni tudná. Ugyanakkor nem árt azt is figyelembe venni, hogy a külön szintes csomópontok nem csak a gyorsabb haladást teszik majd lehetővé, hanem megoldást kínálnak egy égető közlekedésbiztonsági problémára is, hiszen a rendőrségi baleseti hírekben rendszeresen megjelenik az Almádi úti csomópont, ahol már több súlyos baleset is történt.
A közgyűlési jegyzőkönyvek egyébként bárki számára szabadon elérhetőek a város honlapjáról, amelyekből szabadon lehet tájékozódni az itt leírtak hitelességéről.
