Portálunk nemrégiben cikksorozatot indított a városban működő nemzetiségi önkormányzatokról. Elsőként az ukránokról írtunk, majd a lengyeleket mutattuk be, őket követték a németek, ezúttal pedig az örményekről lesz szó. A cikk megírásakor Fodorné Jobbágy Évával, a Veszprémi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettesével beszélgettünk.
Ahogy a nyomtatott, örmény-magyar nyelvű Arménia újság 2020-as lapszáma a történelmi áttekintése során írja, az örmények mai lélekszáma világszerte 10-12 millió főre tehető. „Ebből mintegy 3,5 millióan élnek az anyaországban, az 1991 óta független Örmény Köztársaságban. A fennmaradó örménység a világon szétszórva, Amerikától Ausztráliáig diaszpórában él.
Örményország viharos történelme során a meg-meg-újuló inváziók és üldözések miatt a védtelen lakosság csoportosan hagyta el az anyaországot. Az első kolóniák a közép-korban a szeldzsuk, tatár és oszmán-török pusztítások után jöttek létre az Arméniához földrajzilag közel eső területeken: a Közel-Keleten, a Földközi-tenger partvidékén és Afrika északi részén. A XVII-XVIII. században már Közép-és Nyugat-Európa országaiban is kialakulnak a napjainkban is létező kolóniák. Európában legjelentősebb a 900 ezer fős franciaországi diaszpóra, de Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában is szép számmal élnek örmények.
Az Amerikai Egyesült Államok területén főleg a törökországi örmény népirtás után, 1915-1920 között növekedett meg erősen az örmények lélekszáma. A keleti parton Detroit-Boston-Providence, a nyugatin Kaliforniában, Los Angeles-Fresno környékén tömörült az örmény bevándorló lakosság. Keleten Szíria és Irán, Egyiptom és Libanon, illetve India területén vannak jelentősebb örmény központok.
A magyarországi örménység jelenlét a középkortól dokumentálható. A Kézai és a Túróczy féle krónikák arról számoltak be, hogy az örmények részt vettek a magyar honfoglalásban, s közülük sokan letelepedtek az akkori ország területén. Jelenlétükre helynevek (Örményes, Örménykút) is utalnak”
- olvasható a lapban. Megemlítik továbbá:
„Nagyobb számban 1672-ben érkeztek örmények Magyarország területére. Apaffy Mihály erdélyi fejedelem hívására főként Moldovából érkeztek. Az 1848-as szabadságharc idején tábornokok és a közkatonák közt is nevezetes családok fiai harcoltak a szabadságért.” A szabadságharcban több, mint 70 örmény származású tiszt és altiszt, valamint 200 közkatona vett részt. Akkoriban 70 ezres örmény népesség volt jelen Magyarországon. Szamosújváron és Gyergyószentmiklóson a mai napig jelentős számú örménység él.
„A polgárosodás, Trianon, és később a második világháború eseményei a Kárpát-medencei örmények körében újabb kirajzásokat eredményeztek. Nagy részük Magyarországra, főleg Budapestre települt át. A világháború után a magyarországi örmények legjelentősebb központja a főváros lett, ahol nem csak az Erdélyből, Lengyelországból átvándorló, de a nagy örmény népirtás menekültjei is otthonra találtak.”
A helyi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat
Az 1993-as magyar nemzetiségi törvények az örményeknek is lehetőséget adtak arra, hogy nemzetiségi önkormányzati keretek között, civil szervezetként ápolják kultúrájukat, hagyományaikat, azokat megismertessék befogadó országuk polgáraival és építhessék kapcsolataikat. Az Országos Örmény Önkormányzatot 1995-ben alapították 17 fővel. Akkor 39, ma 32 helyi örmény nemzetiségi önkormányzat, továbbá a Fővárosi Örmény Önkormányzat és az Országos Örmény Önkormányzat működik hazánkban.
Érdekesség, - és itt meg is érkeztünk cikkünk fő témájához-, hogy Veszprémben már egy évvel korábban, 1994-ben létrejött a testület - mondja Fodorné Jobbágy Éva elnökhelyettes, akivel a helyi Örmény Nemzetiségi Önkormányzatról beszélgettünk. Megalapítása Akopján Nikogoszhoz köthető, aki ma is elnököli, emellett 2019 óta az Országos Örmény Önkormányzat elnöke is egyben. A helyi testület 5 fővel kezdett el tevékenykedni, ma hárman látják el feladataikat: rajta kívül Fodorné Jobbágy Éva és Szappanos László (aki örmény országos képviselő is egyben) szerzett újra mandátumot képviselőként a legutóbbi nemzetiségi választásokon 2019-ben.
Munkájuk során szoros kapcsolatban állnak a szintén Veszprémben alapított, Örmény Kultúráért Alapítvánnyal, amely a kétnyelvű Arménia lapot és a Diaszpóra 21 magyar nyelvű újságot is kiadja, emellett üzemelteti a három nyelvű örmény honlapot.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 3 ezren regisztrálták magukat örményként Magyarországon, de valójában 8-9 ezer körüli örménység élhet ma az országban – hangsúlyozza Fodorné Jobbágy Éva. Ami a veszprémi számokat illeti, közel 70 fő vallja örmény nemzetiséghez tartozónak magát a városban, de száznál is többen vannak, akik rendszeresen látogatják programjaikat.
A helyi örmények kulturális műsorukkal és játszóházzal minden évben jelen vannak a veszprémi Gizella Napokon, de kiemelt jelentőségű programjuk a szeptember 21-i örmény nap, mely 1991 óta az Örmény Köztársaság kikiáltásának emléknapja.
Ilyenkor az Agórában gyűlünk össze, az ünnepséget kulturális jellegű kiállítással (festmények, fotók, szőnyegek, szobrok, kisplasztikák) nyitjuk meg, , majd általában ételkóstoló következik örmény finomságokkal. Dolma, baszturma, az örmény kenyérrel (lavas), saslik, hagyományos örmény mézes, krémes édességek, mint a Marlenka - és persze gránátalma, minden formában – nyersen, lekvárként és borként. Természetesen nem maradhat el az örmény konyak kóstolása sem” - meséli.
A kiállítások és gasztronómiai élmények mellett az URARTU első önálló örmény színház fellépése, komolyzenei koncertek, könnyűzene és filmvetítés is színesítette már az örmény napot. Ezek, mint minden helyi nemzetiségi program, mindenki számára nyitott és ingyenes.
Fodorné Jobbágy Éva kiemeli, önkormányzatuk szoros és jó kapcsolatot ápol nemcsak a Veszprém városi hivatallal, hanem a városban működő lengyel és ukrán nemzetiségi önkormányzattal, is baráti szálak fűzik össze. Ez leginkább a közös gasztronómiai napban nyilvánul meg, emellett egymás rendezvényeit is látogatják. Az Országos Örmény Önkormányzattal rendszeres kapcsolatban állnak, a bécsi örmény apostoli egyház szintén együttműködő partnere a veszprémi testületnek.
Az erdélyi diaszpórában élő örménységgel való jó kapcsolatot jelzi, hogy több alkalommal látogatták meg a Szamosújváron és Gyergyószentmiklóson élőket, jelen vannak az ottani hagyományos őszi Örmény Fesztiválon. Annak idején voltak a bicskei menekülttáborban, támogatták az ott élő örmények életét, elősegítették letelepedésüket.
Közös emlékezés és szoboravatás Veszprémben
Ahogy a cikk elején írtuk, a magyar és örmény történelem több ponton is kapcsolódott egymáshoz. Kutatások szerint Magyarország három nagyobb alkalommal volt az örmények letelepedésének célpontja. Közös pontot fedezhetünk fel 1848 kapcsán is. Tudvalevő, a szabadságharcokban örmények harcoltak a magyarok oldalán, Lázár Vilmos ezredes és Kiss Ernő altábornagy rendelkezett örmény gyökerekkel. Emléküket Veszprémben a veszprémi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat által a ’90-es évek végén állított emlékhely őrizte egészen 2019-ig.
A Török Ignác utcai helyszínen 2019 október 6-án azonban új szobrot avattak a tizenhárom aradi vértanú emlékére. A korábbi, csak az örmény származású aradi vértanúk emlékét őrző emlékhelyet Ashot Baghdasharyán kő és bronz együtteséből kialakított figurális Ikarosz kompozíciója váltotta fel, amely Veszprém október 6-i emlékhelye lett. A két örmény származású aradi vértanú bronz mellplakettjét a szomszédos Levéltár falán helyezték el.
Az emlékművön Ikarosz alak látható, de nem bukására, hanem a magasba repülésére, a lehetetlen megkísérlésre kell emlékezni." Fotó: Kovács Bálint - Vehir.hu.
Ahogy arról a Vehir.hu is beszámolt, az emlékteret Gopcsa Katalin művészettörténész mutatta be, aki kiemelte, hogy ugyan az emlékművön Ikarosz alak látható, de nem bukására, hanem a magasba repülésére, a lehetetlen megkísérlésre kell emlékezni. A közös szoboravatáson jelen volt a Jerevánból érkező alkotó mellett az Országos Örmény Önkormányzat, Veszprém polgármestere és alpolgármesterei is. A szoboravatást nemzetközi érdeklődés kísérte, több külföldön, diaszpórában élő örmény vendég is érkezett a városba.
Október 6-án a helyi örménység minden évben közösen koszorúz a veszprémi önkormányzattal, március 15-én pedig önállóan emlékeznek a Török Ignác utcai emlékhelyen. Az ünnepi megemlékezés állandó része a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad műsora, a koszorúzás az MH 54. katonai tiszteletadása, díszőrsége mellett történik.
A veszprémi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat és az Örmény Kultúráért Alapítvány alakulása óta minden évben megemlékezik április 24-ről, az örmény nép gyásznapjáról is. Ezen a napon hajtanak fejet a több milliónyi örmény emlékére, akik nemzetiségük miatt haltak meg erőszakos halállal Törökország területén 1915-1922 között. Az örmény genocídiumról 2015 óta a 100 éves évforduló tiszteletére a Kossuth utcán elhelyezett kereszteskő (khackhar) is tanúskodik, mely felavatásakor és felszentelésekor a bécsi apostoli egyházi személyiségek is jelen voltak - mondja az elnökhelyettes.
Veszprém harmadik örménységhez kapcsolódó szobra, az Ararát csúcsán fennakadt NOÉ BÁRKÁJA egyébként szimbolikus jelentőségű, mert nem konkrét eseményt elevenít fel.
A Hangvilla előtti szobor az 1987-es, Veszprém által kiírt Béke pályázat nyertese, amelynek az avatásáig 10 évet kellett várakozni, alkotója Pogány Gábor Benő szobrászművész.
Noé Bárkája Veszprémben. Fotó: mapio.net.
Az 1997-ben az örmény függetlenségi napon, szeptember 21-én felavatott szobor az örmény nép és az egész emberiség túlélésbe vetett hitét hirdetve azóta már az örmények zarándokhelyévé vált és általa Veszprém nevét a világ minden táján szétszórtan élő örmények is megismerték.
Az elnökhelyettes kiemelte, a szobor felállítását annak idején az örmények nemzetközi összefogása is segítette. Büszkék arra, hogy tudomásuk szerint sehol a világon nincs olyan köztéri szobor, amely az örmények szent hegyét, az Ararátot, s rajta Noé bárkáját ábrázolja.
Beszélgetésünk végén elnökhelyettes asszony köszönetét fejezte ki Veszprém városa és polgárai felé, hogy érdeklődéssel és nyitottan fogadták megalakulásukat és azóta is folyamatosan figyelemmel kísérik és támogatják tevékenységüket.
„Jóleső érzés ez számunkra, mert azt jelenti, hogy elfogadtak bennünket, várják és örömmel látogatják rendezvényeinket, szeretnek bennünket – így teszünk eleget alapvető céljainknak, amelyek közül kiemelt jelentőségű az örmény hagyományok, történelmi emlékek és kultúra ápolása és megismertetése, mely során gazdagítjuk, színesítjük Veszprém városának és polgárainak, valamint idelátogató vendégeinek életét is, maradandó emlékeket ajándékozva Veszprémnek.”
