Elérkezett az idény legjobban várt (sport)pillanata, a férfi klubkézilabdázás csúcseseménye, a Bajnokok Ligája kölni négyes döntője. A Telekom Veszprém akárcsak a legutóbbi, 2019-es szereplése alkalmával, idén is a lengyel bajnok Kielcével találkozott a szombati első elődöntőben. Három évvel ezelőtt – Nenadics máig emlékezetes, világklasszis átlövőjátékával – a bakonyiak jutottak a fináléba, ahol aztán sajnálatos vereséget szenvedtek az északmacedón Vardar Szkopje ellen.
Németország negyedik legnagyobb városába, Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány központjába annak reményében látogatott a hétvégén többezer veszprémi szurkoló, hogy kedvenceik egy héttel a Pick Szeged elveszett bajnoki finálé után kiköszörüljék a csorbát és idén is felülmúlják a 2016-os BL-győztes lengyel kirakatcsapatot. A két rivális az idei csoportküzdelmek során is megküzdött egymással, a tavaly szeptemberi „odavágón” 32-29-re nyertek a Dujsebajev-fiúk, márciusban viszont 35-33-ra diadalmaskodtak Margucék a királynék városában.
A magyar rekordbajnok – amelynek soraiból a kisebb sérüléssel küszködő Dejan Manaszkov, valamint Dörnyei Borisz hiányzott – tehát arra készült, hogy fennállása során ötödik alkalommal is beverekedje magát az elitsorozat fináléjába, ahol korábban még nem tudott nyerni.
Óvatos becslések szerint is két-háromezer veszprémi szurkoló köszöntötte a gigantikus, telt házas arénába kivonuló Ilics-csapatot – már a kezdés előtt is páratlan sportélménnyel gazdagodott, aki részese lehetett a kölni csodának. A már említett piros tábort Jahja ugrasztotta először talpra két góljával. A túloldalon Moryto zörgette meg a hálót, aztán Nahi és Karacic hozott össze egy tetszetős „dupla kínait”. Sicko bombájával fordított is a rivális, Strlek pörgetésére a fehérorosz izomkolosszus, Karaljok felelt (6. perc: 3-4).
Továbbra is rendkívül szorosan alakult az ütközet, ám ezúttal a mieink „futottak” az eredmény után. A Veszprém védekezése aztán egyre szilárdabbá vált, s Corrales is elkapta a fonalat a kapuban. Blagotinsek és Moryto pengeváltása után hármat lőtt zsinórban a Telekom (10. perc: 7-5). Blagotinsek kiskiállítása után Karacic törte meg együttese háromperces gólcsendjét. Állandósult az egy-kétgólos veszprémi előny, amiben nagy szerepe volt Corralesnek, miközben a másik ketrec előtt Wolff rendre tehetetlennek bizonyult (15. perc: 10-8).
Elég volt néhány veszprémi hiba támadásban, egy szemvillanás alatt egyenlített a Kielce. A játékrész kétharmadához érve is egált mutatott az eredményjelző, nagyszerűen szállt azonban be Nenedics, így – először az elődöntőben – háromra nőtt a különbség (22. perc: 14-11). Kornecki váltotta Wolffot, aki két védést is bemutatott. Tournat és Alex Dujshebaev révén azonnal felzárkóztak a sárga-kékek, de Corralesnek köszönhetően nem tudtak egyenlíteni.
Hárommal a szünet előtt is az egyenlítésért rohamoztak a lengyelek, ehelyett azonban egy remek labdaszerzést követően Maqueda lőtt az üres kapuba. Jött volna az újabb „dupla kínai”, ám Tournat lövése a felső kapufán csattant, Strlek indult is belőtte (27. perc: 17-14). A végjátékban két Tournat-gólt és egy hatalmas Nenadics-bombát láthatott a publikum, 18-16-nál vonulhattak pihenőre a felek.
Bő egy perc alatt elolvadt a különbség a második felvonás elején. Daniel Dujshebaev kétszer is megzörgette a hálót, míg Jahja a felső lécet trafálta telibe, Mahé büntetőjét pedig megfogta a visszatérő Wolff. Fordítani viszont nem tudtak, előbb Marguc, aztán Lauge juttatta előnyhöz csapatát. Ekkor Blagotinseket piros lappal kiállították a dán sípmesterek, ami a veszprémi közönség mellett a játékosokat is leforrázta. Moryto duplájával hosszú idő után ismét fordult az állás (36. perc: 20-21).
Erre is rátett egy lapáttal a Dujsebajev-csapat, amely Moryto vezényletével ellépett hárommal. Nagyon kellett Marguc hetese, Thrastarson és Vujovic sikeres lövései már kevésbé, a 42. minutumban, 21-25-nél időt is kért Momir Ilics, aki becserélte Cuparát a kapuba.
Strlek szerencsére biztos kézzel értékesítette a lehetőségeit, míg a másik térfélen Kules villogott, így nem sikerült közelebb férkőzni. Felváltva estek a gólok azzal a különbséggel, hogy a mieink lényegesen hosszabb lefolyású támadások végén találtak be (47. perc: 25-29).
A kétes játékvezetői ítéletektől sújtott magyar rekordbajnok Marguc hetesével és Nenadics bombájával visszajött mínusz kettőre, amikor a vétlen Maquedát kiszórták két percre a dánok. Maratoni hosszúságú lengyel támadás végén Kules zörgette meg a hálót. Tízzel a vége előtt Nilsson is feliratkozott a gólszerzők közé, nyitottá téve az összecsapást (28-30).
Corrales visszatért, védett, de Moryto hetesével szemben már tehetetlennek bizonyult. A 2016-os aranyérmes uralta a végjátékot, s Karacic vezényletével négyre növelte fórját a második félidőben már kevésbé hatékonyan védekező piros mezesek ellen (54. perc: 30-34).
A csapatkapitány Lauge hatodszor is megvillant, küzdött, rohant a magyar ezüstérmes, de mindig volt válasza a lengyeleknek. Két perc volt már csak hátra, amikor sikerült kettőre felzárkózni, 33-35-ös állásnál aztán Moryto romba döntötte az álmainkat. Bár gyorsan jött a válasz Laugétól, Nahi teljesen megnyugtatta az övéit. A 35-37-es végeredményt a nyolcgólos Lauge állította be, csapata vasárnap (15.15) a bronzért küzdhet a Kiel-Barca találkozó vesztese ellen.
Férfi kézilabda Bajnokok Ligája, elődöntő:
Telekom Veszprém–Lomza Vive Kielce 35-37 (18-16)
Köln, Lanxess Aréna, 19 750 néző. Vezette: Hansen, Madsen (dánok)
Veszprém: Corrales – Marguc 6 (4), Jahja 4, Mahé 1, Blagotinsek 1, Lauge 8, Strlek 7
Csere: Cupara (kapus), Ligetvári, Nilsson 1, Nenadics 6, Sipos, Maqueda 1
Vezetőedző: Momir Ilics
Kielce: Wolff – Moryto 8 (3), Vujovic 2, Karaljok 2, Gebala, Nahi 2, Karacic 5
Csere: Kornecki (kapus), A. Dujshebaev 4, Sicko 2, Kules 4, Tournat 4, D. Dujshebaev 3, Sanchez-Migallon, Thrastarson 1
Vezetőedző: Talant Dujsebajev
Kiállítások: 16, ill. 10 perc
Hétméteresek: 5/4, ill. 3/3
Így látták a főszereplők
Momir Ilics: – A második félidő nagyon nehéz volt számunkra, hiszen szinte folyamatosan eggyel kevesebben voltunk a pályán. Nem láttam pontosan a piros lapos esetet, ezért nem szeretnék állást foglalni ezzel kapcsolatban. Egy biztos: Blagotinsek kiállítása meghatározta, talán el is döntötte a meccset, hiszen a szlovén beállóssal kitűnően működött a hatos falas védekezésünk, nélküle viszont kevésbé. Persze a kimaradt lövéseink is hozzájárultak a végeredményhez.
Manuel Strlek: – Nagyon nem mindegy, hogy győzelemmel vagy vereséggel fejezzük be a szezont. Nem tehetünk mást, megpróbáljuk megnyerni a bronzérmet. Tudom, hogy nagyon nehéz lesz, de mostantól erre koncentrálunk. Úgy érzem, jól játszottunk, kevés hiányzott a sikerhez. Rengeteg nagy meccset játszott a két csapat, ma is ez történt. Mindig óriási élmény húszezer ember előtt játszani.
Talant Dujsebajev: – A legfontosabb a végeredmény, hogy bejutottunk a döntőbe. Úgy gondolom, hogy az első félidőben sem játszottunk rosszul, volt két elhibázott löketünk balátlövő posztról, a mi kapusaink ötöt védtek, Corrales nyolcat. Nem volt tehát nagy különbség ekkor sem. A második játékrészben Wolff jól kezdett, amivel lehetőséget teremtett, hogy harcban maradjunk. A csapatom pedig élt a lehetőséggel.
Daniel Dujshebaev: – Egy lépéssel közelebb a célunkhoz, hogy megnyerjük a BL-t. Holnap egy újabb óriási csata vár ránk. Teljesen mindegy, ki lesz az ellenfelünk, nyerni szeretnénk.
Sipos Adrián és Kentin Mahé is értékelte a találkozót
A másik elődöntőben:
THW Kiel–Barca 30-34 (18-19)