Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. május 29. Magdolna
Veszprém
14°C
2024. május 29. Magdolna
Veszprém
14°C

Amiről az időjárás mesél - szösszenetek a korabeli sajtóból

2024. március 11. 22:07 // Forrás: Nyitókép: Fortepan
Kovács Győző, helytörténeti kutató és meteorológus szemezgetett a korabeli sajtó időjárás-rovatából. Súlyos fagyok, hótorlaszok, megbénult vasút, de hogy kerül ide Petőfi Sándor? A cikkből ez is kiderül.

A hónapok magyar nevei közül talán a tavaszelő a legszebb, bár a régi magyar kalendáriumok Bötmás-hava néven emlegették. Március neve a rómaiaktól származik, mivel Mars isten a hónap első napján született. A régiek figyelmüket ilyenkor már az éledő természetre irányították. Az egyik régi kalendáriumban olvashatjuk az alábbi jó tanácsokat: „Az őszi vetések különös felügyeletet kívánnak, állóvizet ne hagyjunk rajtuk, eregessük le. Amint a föld megszikkadt, a búza-, lóhere- és lucernaföldeket megboronáljuk és meghengerezzük. A konyhakertekben veteményezünk.”

Mi meteorológusok március elsejével számítjuk a tavasz kezdetét. Az első tavaszi hónapot a csillagászatilag lehetséges napfénytartam növekedésével erőteljes felmelegedés, a tél maradványainak felszámolása jellemzi. A napi középhőmérséklet sokévi átlaga a hónap eleji 3,5-C fok körüli értékről a hónap végére 8 – 10 C-fok közé emelkedik. A hónap elején az átlagos hőmérsékleti minimum mínusz 2 C-fok, tartósan fagypont feletti éjszakai hőmérsékletek általában a hónap harmadik harmadában várhatóak. A hónap középhőmérséklete térségünkben 5,5 C-fok körül alakul, ami azonban szeszélyes értékek összegzéséből adódik.

Forrás: Fortepan (Komlós Péter)Forrás: Fortepan (Komlós Péter)

Gyakran előfordul, hogy egyes hűvös márciusok alig melegebbek, mint némely enyhe február, míg más hónapok hőmérséklete eléri az áprilisi középértéket is. A hónap utolsó napjaira jellemzőek a koranyarat idéző délutáni csúcshőmérsékletek.

Tudjuk, és gyakran tapasztaljuk, hogy az időjárás nem az átlagok szerint alakul. Így volt ez régen is, például 1797-ben, amikor február 19-én már oly szép és enyhe napok jártak, hogy mindenütt megindult a tavaszi munka. Aztán március 3-án havazni kezdett, az összefújt hóhalmokra új s még nagyobb mennyiségű hó esett. Március 10-én pedig oly hideg volt, hogy a hőmérő −7,5 C-fokon állott több napig.

Ugyanekkor a szentgáli úton több ember megfagyott.

Nem volt szerencsésebb év 1808. sem, ugyanis „március eleje az egész országban hideg, télies volt. 6-án fagyott, majd melegebb napok következtek, de nem sokáig tartottak úgy, hogy újból valóságos téli hidegek állottak be” - olvashatjuk Bolgár Mihály feljegyzéseiben.

1848. március 5-éről jegyezte fel a naplójába Szuper Károly vándorszínész, aki társulatával akkor Veszprémben tartózkodott, hogy „Kellemetlen fergeteg dühöngött egész nap, a szobát nem is lehetett elhagyni, s ezen időben toppant be hozzám Petőfi Sándor barátom, hazánk kitűnő lyricusa.” Később szomorúan jegyzi meg: „… a színházban pedig oly kevesen voltak a rossz idő miatt.”

Francsics Károly bormélymester jegyezte fel a naplójába, hogy 1848 március 13-a gyönyörű nap volt, melynek következtében, "...már veszni indult szegfűimből még fennmaradt néhány bujtásaimat ültetgetém át virágedényekbe udvarunkon. Hétfőn, 20-án hajnalban… az ég oly gyönyörű tiszta kék volt, a milliárd csillagok oly pompásan ragyogtak és síri csend. Jó darab ideig álltam az udvar közepén s bámultam a szép eget."

1865 február végén, március elején „...az ország nagy részében oly rendkívüli hóesés volt, minőre az öregek is alig emlékeznek. Az Alföldön és a Bánságban néhol ölnyi magasra emelkedtek a hófuvatagok, annyira, hogy Szegeden még a holtakat sem takarították el. Dunántúl szintén rendkívüli hó esett, és sok helyen nem kis károkat okozott. A vasúti vonatok minden irányban elakadtak s nehány napig a közlekedés a fővárossal egészen megszűnt, az utakat néhol több ölnyi hófuvatag takarta. Ha a tavasz gyorsan enyhe napokkal köszöntene be, sok folyamparti vidék ki lenne téve az árvizek rombolásának.” - írta a Vasárnapi Újság.

Forrás: Fortepan (Tóth Árpád)Forrás: Fortepan (Tóth Árpád)

1877. március 9-én virradóra „oly borzasztó hózivatar tombolt városunk fölött, hogy még arról is megfeledkeztünk, hogy valaha napos időt láttunk. A kegyetlen bakonyi szél nemcsak hetipiacunkat söpörte el, hanem utcáinkról is eltisztított minden élő és mozgó lényt. Akik elég vakmerőek voltak házaikat elhagyni, azok a felismerhetetlenségig összehúzódva mentek, jobban mondva menesztettek, amerre nem akartak. Bármennyire szidjuk is az időt, mégiscsak jobban ért az restanciáinak lerovásához, mint mi.” – olvasható a Veszprém március 11-i számában.

Egy évvel később, 1878. március 7-én déli 12 óra után mintegy tíz percig tartó jégeső volt. – olvasható a Veszprém március 10-én megjelent tudósításában. "Az időjósok, kik megjegyzendő, felette sokszor szoktak csalódni, ebből korai tavaszt jövendölnek. Múlt pénteken, március 8-án, pénteken d. u. 1 órakor pedig mindenféle időnk volt rövid néhány perc alatt. Először a legszebb napos idő, később gyönyörű szép szivárvány volt látható a Bakony előtt, utána nyomban orkánszerű szélvihar dara- és jégesővel, közben villámlás és mennydörgés, ezután hó és eső."

1881. március 9-én a Séd áradásáról olvashatunk tudósítást. „A múlt napokban oly sűrűn és sokáig esett hó tegnap, a legforróbb napsugarak behatása alatt úgy megolvadott, - hogy a „Sét” vize városunkban annyira megáradt, miszerint az egész várost rettegésbe hozta. A kis, de rakoncátlan folyócska tegnap d. u. 1 órakor kezdett áradni és már 4 órakor a mentében lévő kertek- és házakat elönté. – Legtöbbet szenvedtek a Frick-, Müller- és Csákvári-féle malmok, melyeket az árvíz a szó teljes értelmében elöntött és behatott a szobákba, úgy a Stein-féle házat rongálta meg, melynek minden részét a ház területének 3–4 lábnyi víz borította, beszorítván a lakosokat a szobába – lehetetlenné tevé a kijuthatást. Többé-kevésbé azonban minden a folyó mentén levő ház megrongáltatott, kiknek tulajdonosai csaknem mind szegény emberek. A víz 7 órán át folyton áradt míg végre esti 8 óra tájon a lakosok örömére lassan bár, de észrevehetőleg folyton apadt úgy, hogy e lap zártakor a veszély megszűntnek mondható.”

Március elseje nem csak a tavasz kezdete, de fontos nap a veszprémi meteorológiai megfigyelések történetében. 1860. március 1-én indult meg városunkban a szervezett meteorológiai megfigyelés és tart azóta is rövidebb, hosszabb megszakításokkal. Németh Ferenc evangélikus tanító volt az első észlelő, aki ezt a tevékenységét nagy precizitással és odaadással végezte 1864 augusztusáig, Szombathelyre költözéséig, ahol 1864 decemberében egy új észlelési sort indított meg. Tevékenységéről egy későbbi időpontban részletesen megemlékezünk.

Kovács Győző
további cikkek
Havazás, árvíz és cseresznyeérés is volt már májusban Amiről az időjárás mesél Havazás, árvíz és cseresznyeérés is volt már májusban A népi jövendölés szerint, ha a május elseje előtti éjjelen eső esik, nagy termés várható, de ha hideg van, vagy fagy akkor termés nem lészen. A április 21-től május 20-ig uralkodó Bika csillagképben érkező hónapunk sok tavaszi öröm hordozója. Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutató írása. 2024. május 6. 22:12 Áprilisban hét tél, hét nyár Amiről az időjárás mesél Áprilisban hét tél, hét nyár "Amiről az időjárás mesél..." című sorozatunk legújabb fejezetében Kovács Győző, helytörténeti kutató, meteorológus a régi áprilisok időjárásból szemezget. 2024. április 7. 10:04 Amiről az időjárás mesél - midőn a Nap a Kosban van, a föld megnyílik, a gyökerek erőt vesznek Amiről az időjárás mesél Amiről az időjárás mesél - midőn a Nap a Kosban van, a föld megnyílik, a gyökerek erőt vesznek Valóban elhozza a meleget Sándor, József és Benedek? Kovács Győző helytörténeti kutató és meteorológus ennek is utánajárt. 2024. március 22. 20:31 Amiről az időjárás mesél - a valaha volt leghidegebb télutó Veszprémben Amiről az időjárás mesél Amiről az időjárás mesél - a valaha volt leghidegebb télutó Veszprémben "A várba sem szánnal, sem más járóművel nem lehet felmenni. A gyalogjárók már szinte alagutaknak és aknáknak tűnnek fel a fal és az úttestet borító hóhegy között." - Az előző tudósítás 1929 februárjában született Veszprémben. De, hogy hogyan is gyötörte pontosan a valaha mért leghidegebb február az elődöket, arra Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutató emlékezik vissza írásában. 2024. február 15. 13:08

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.