Szabó Adrienn szerint a „szupernek” kikiáltott élelmiszerek – például a chia mag, a goji bogyó vagy a lazac – extra egészségügyi előnyeit semmi nem támasztja alá. Azt viszont mérések igazolják, hogy a messziről érkezett zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány.
Az egészséges étkezés kulcsa Szabó Adrienn szerint sokkal inkább a változatos, színes étrendben rejlik.
Mitől lenne szuper a superfood?
Amennyire hangzatos, olyannyira megtévesztő kifejezés a superfood (vagy magyarul szuperélelmiszer). Elvileg azokat az alapanyagokat nevezzük így, amelyek tápanyag-összetételük révén több egészségügyi előnyt nyújtanak más termékekhez képest. Valójában azonban, magyarázza Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, ezeket az előnyöket tudományos vizsgálatok nem támasztják alá. Nem árt tudni azt sem, hogy semmilyen hiányt nem szenved a szervezete annak, aki soha nem él ezekkel.
Mit válasszunk a „szuperélelmiszerek” helyett?
Aki ennek ellenére ragaszkodik a „szuperélelmiszerekhez”, annak a dietetikus azt tanácsolja, hogy válasszon olyat, ami hazánkban is megterem, és nem kell messziről szállítani. Ezt nemcsak ökológiai szempontok indokolják, de például az is, hogy a szezonon kívül és messziről érkező zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – az utóérlelésre vagy mondjuk a kártevők elleni védekezésre használt kemikáliákból –, és ezt mérések igazolják.
Az azonban csak közkeletű tévhit, hogy a szállítás miatt szignifikánsan csökken a gyümölcsök, zöldségek vitamin- vagy ásványianyag-tartalma.
A számunkra szintén értékes antioxidáns-tartalomból azonban veszíthet a zöldség, a gyümölcs, miközben az őt érő negatív hatásokkal szemben próbál védekezni – teszi hozzá a szakember.
Szabó Adrienn felhívja a figyelmet arra, hogy rengeteg zöldség, gyümölcs, gabona és olajos mag is megterem hazánkban, amely „szupererővel” rendelkezik, így méltán viselhetné a superfood elnevezést. A fokhagyma, a cékla, vagy a gyümölcsök közül az áfonya „szupererejét” sokan ismerik.
A lenmag összetétele alapján abszolút versenyképes a chia maggal, a som, a csipkebogyó vagy a meggy remekül helyettesíti a goji bogyót, a pisztráng pedig a lazacot.
Jó tudni, hogy a sima aszalt gyümölcsökben nincs hozzáadott cukor, így mértékkel, de azok is fogyaszthatják, akik vigyáznak a vonalaikra vagy cukorbetegek. Az aszalt szilva antioxidáns tartalma nagyon magas, emeli ki a szakember.
A szintén „szuperélelmiszernek” kikiáltott avokádó nagyszerűen helyettesíthető kevés ideig főzött, majd turmixolt zöldborsóval, brokkolival, amihez egy kis lenmag-, tökmag-, vagy akár dióolajat adva az avokádókrémhez hasonló, tápanyag-összetételben pedig még annál is jobb zöldkrémet lehet készíteni.
Miért érdemes színeseket enni?
Szabó Adrienn hangsúlyozza, hogy az egészséges étkezés kulcsa nem a szuperélelmiszereknek kikiáltott alapanyagokban, hanem a változatos és színes étrendben rejlik.
A színes élelmiszerek tartalmazzák a szervezet számára jótékony hatású, vegyületeket (antioxidánsokat, polifenolokat, fitonutriensek), emellett a színanyagoknak szabadgyökkötő és ezáltal gyulladáscsökkentő kapacitásuk is van.
Ráadásul a mikrobiom, vagyis a tápcsatornában élő baktériumok, vírusok és gombák számára is energiaforrást szolgáltatnak.
A „színes” vegyületek nemcsak a zöldségekben meg a gyümölcsökben, hanem az olajos magvakban, vagy a gabonaszemben, különösen a belső, csíra részében is megtalálhatók. Vagyis akár a teljes kiőrlésű kenyér is lehet „superfood” – mondja Szabó Adrienn, aki a Magyar superfood című könyv szerzője.
A színesek közül a téli időszakra a dietetikus a lilahagymát, a lila káposztát, a fekete retket, a sütőtököt, a kelkáposztát, a gombákat, a sárgarépát ajánlja, aki a magyaros ízvilágot kedveli, annak pedig azt, hogy nyugodtan használjon több vöröshagymát és pirospaprikát az ételek elkészítéséhez.
Aki pedig igazi C-vitaminbombát keres, válassza a homoktövisvelőből készült vízzel hígított italt, ami kiváló alternatívája az import citromból készült napindító italnak, a citromos víznek.