Pedig pikánsra sikeredett a projekt rajtja, ugyanis a júliusban lejátszott selejtező hazai mérkőzésén válogatottunk 8-6-ra verte az NDK-t, majd az idegenbeli visszavágón a keletnémetek győztek ugyancsak két góllal, 6-4-re. Így sorsolás döntött a továbbjutásról, ami a magyaroknak kedvezett. A szerencsével hadilábon álló NDK-sok viszont sportszerűen elismerték, hogy jobb volt a magyar csapat. Ezt hamarosan sikerült is bebizonyítani, ugyanis a világbajnokság előtt felkészülési mérkőzésen még háromszor összecsapott a két együttes. Szeptemberben Budapesten 6-5-re nyertek a magyarok, majd októberben Kelet-Németországban előbb a hazaiak 9-6-ra visszavágtak, de másnap 7-4-es magyar győzelem született. Szakemberek véleménye szerint ekkor Magyarország és az NDK volt a világ két legjobbja, amit válogatottunk százszázalékos vb-teljesítménnyel igazolt. A jelenlegihez képest kevés gól magyarázatát nem csak az adja, hogy más volt a játék, hanem a pálya talaja is, valamint a játékidő, ami 2x20 perc volt.
Fotók: kezitortenelem.hu
Az előzményekhez tartozik, hogy 1965-ben rendezték a női kézilabda harmadik világbajnokságát. Az elsőn, 1957-ben Jugoszláviában ezüstérmes lett a magyar válogatott. A második vb ehhez képest kudarcnak számított, ugyanis 1962-ben Romániában csak az 5. helyet tudta megszerezni Török Bódog szövetségi kapitány gárdája. Ekkor komoly csapatépítésbe kezdett a kiváló szakember, aki 1955-1978 között megszakítás nélkül 23 éven át volt a nemzeti együttes szakmai irányítója. Emlékét rangos esemény is őrzi: róla nevezték el a női Magyar Kupát.
A szerencsésen megvívott selejtező után válogatottunk esélyesként indult az akkori Nyugat-Németországban, az NSZK-ban megrendezett harmadik világbajnokságon. A bejutott nyolc csapatot két négyes csoportba osztották, ahol körmérkőzésekkel alakult ki a sorrend, majd az azonos pozíciókat megszerzők játszották egymás ellen a helyosztókat. Első két csoportmeccsén Magyarország magabiztos játékkal verte a korábbi két világbajnokot – előbb Csehszlovákiát 7-4-re, majd Romániát 9-6-ra. Ezután Lengyelország 15-5 arányú kiütése már világbajnoki döntőt ért. A másik ágon Jugoszlávia lett a csoportgyőztes, ugyancsak hibátlan mérleggel. A Dortmundban lejátszott fináléban válogatottunk 5-3-ra nyert Lengyel Erzsébet kettő, valamint Hajek Károlyné, Romhányi Józsefné és Schmidt Jenőné egy-egy góljával, továbbá Rothermel Anna kiváló kapusteljesítményével. Rothermel Anna később a Ferencváros legendás edzőjének, Elek Gyulának a felesége lett, közös gyermekük, Elek Gábor ugyancsak hosszú időn át volt a Fradi női alakulatának a szakvezetője. Az FTC népligeti sportcsarnokát Elek Gyuláról nevezték el.
Veszprémi vonatkozása is van a világbajnoki aranyéremnek. A döntőben két gólt szerző Lengyel Erzsébet akkor a TFSE kézilabdázója volt, később férjével, az ugyancsak testnevelő tanár Ritter Dezsővel a királynék városába költöztek. Az akkori idők egyik feljövőben levő csapata, a Veszprémi Vasas, későbbi nevén a Bakony Vegyész Torna Club lakásajánlattal csábította a megyeszékhelyre a világbajnok kiválóságot. Immár Ritter Dezsőné néven három éven át erősítette a BVTC-t, mellyel 1970-ben sikerült megnyerni a magyar bajnokságot.
Végül néhány sajtónyilatkozat a világbajnokság megnyerése után. Hans Baumann, a nemzetközi szövetség, az IHF akkori elnöke mondta: „A magyar válogatott kimagaslott a mezőnyből, világbajnoki győzelme feltétlenül megérdemelt.” De a legértékesebb mindig az ellenfél elismerése. A zágrábi Sportske Novosti értékelése: „Legyünk elégedettek! Magyarország megérdemelten első.” Egy másik rangos jugoszláv lap, a Borba szerint: „Vitán felüli a magyarok elsősége.” A belgrádi Szport megjegyezte, hogy: „A magyar csapatban úgyszólván nem volt gyenge pont. Játékát nem a látványosság, a tetszetősség, hanem az eredményesség jellemezte.” A külföldi szakemberek szerint Török Bódog szövetségi kapitány csapata a világon egyedülálló kiismerhetetlen kézilabdát játszott – egy-egy mérkőzésen belül is többször ritmust váltott. Ez párosult a játékosok lelkesedésével, küzdőszellemével.
