Aki követte a holland-német közös rendezésű női kézilabda világbajnokság eseményeit, aligha csodálkozik ezen. A hazai pálya előnyeit élvező németek erődemonstrációt tartottak a stuttgarti csoportban magabiztos győzelmeket aratva sorrendben Izland, Uruguay és Szerbia ellen. A csoportkörben +41 volt Németország gólkülönbsége, a középdöntőben – amit szintén hibátlanul teljesítettek – pedig már +50. Az egyenes kieséses szakaszban is simán menetelt a német válogatott: a negyeddöntőben az egyedüli Európán kívülieket, a brazilokat, az elődöntőben pedig a franciákat verték meggyőző fölénnyel. Hogy ilyen eredménysor után miért esélytelenek a döntőben Norvégia ellen, az nemcsak az északiak eredménysorával, hanem a mutatott játékával is magyarázható.
A norvég úthenger a csoportkörben sorban elgázolta az elé kerülő dél-koreai, kazahsztáni, majd angolai válogatottakat – összesített gólkülönbségük három meccsen +50 volt. Ezután a középdöntőben sem kegyelmeztek senkinek, itt már öt mérkőzésen +82 volt a gólkülönbségük, ami elképesztő fölényről árulkodik. Kiváló támadójátéka mellett a védekezést sem hanyagolta el Norvégia: a csoportkörben csak 54 gólt kapott. Itt dicsérjük meg a hetedik helyen végzett magyar válogatottat, amelynek kapuját a vb-nek ebben a szakaszában csak eggyel több alkalommal, 55-ször tudták bevenni az ellenfelek. A középdöntőben is a norvégok kapták a legkevesebb gólt, öt találkozón összesen 92-t. Ezután a negyeddöntőben, majd az elődöntőben is a legnagyobb különbségű vereséget mérték ellenfeleikre az északiak – utóbbi összecsapáson tíz góllal legyőzve a magyarokat búcsúztató házigazda hollandokat. Jellemző kép volt ezen a mérkőzésen, amikor a játékidő vége felé kilencgólos előnynél a labdát elvesztő norvégok olyan sebességgel zártak vissza védekezni, hogy két, keresztbe elfutó játékosuk igyekezetében majdnem feldöntötte egymást. Mindez egy már megnyert meccsen... Ez mindent elmond a norvégok mentalitásáról, hozzáállásáról, fegyelmezettségéről és taktikai felkészültségéről, ami a németek elleni döntőben valószínűleg még hatékonyabb lesz.
Norvég győzelem esetén a női szakágban náluk lesz az olimpiai-, az Európa- és a világbajnoki cím is. Le a kalappal előttük! Ezért is érthetetlen, miért van az, hogy ez a gazdag ország, amely sorra termeli ki a világklasszis játékosokat, nem tud eltartani egy komoly eredményre képes klubcsapatot? Emlékeztetőül: idén januárban a sorozatban háromszor (2021, 2022, 2023) Bajnokok Ligáját nyerő Vipers Kristiansand csődöt jelentett, és minden játékosával szerződést bontott. Legyünk büszkék rá, hogy a jelenlegi norvég válogatottból négy játékos a magyar élvonalat erősíti – Breistöl, Kristiansen és Hovden a Győri ETO-t, Ingstad a Ferencvárost. Válogatottunk negyeddöntőbeli kiesése ellenére lesz tehát magyar érdekeltség a döntőben.
