Gazsó Illés a Békés vármegyei Újkígyósról származik, ahogy a férfi kézilabdában szövetségi kapitányként olimpiai negyedik helyezést elérő Skaliczki László, valamint a veszprémi csapattal magyar bajnoki címet nyert Mohácsi Árpád, aki szintén a közelmúltban hunyt el 52 évesen súlyos betegségben.
Tehetséges labdarúgóként lépésről lépésre haladva Gazsó Illés 24 évesen mutatkozott be az NB I-ben a Debreceni VSC színeiben. Első élvonalbeli meccsén gólt szerzett Budapesten az Újpesti Dózsa ellen 2-2-re végződött összecsapáson, majd később is pontot, pontokat érő találataival segítette csapatát. A DVSC futballistájaként egyszer játszott és gólt lőtt egy barátságos mérkőzésen a magyar válogatottnak is, melyet olyan nagyságok alkottak akkoriban, mint Albert Flórián, Mészöly Kálmán, Mátrai Sándor, Sipos Ferenc, Solymosi Ernő, Göröcs János, vagy debreceni klubtársa, dr. Puskás Lajos.
Gazsó Illés 1967-ben lett az akkor harmadosztályú, NB II-es Veszprémi Vegyész játékosa. Gólerősségével itt is a csapat legjobbjai közé tartozott, számos mérkőzést döntött el találataival. Visszavonulása után sem szakadt el a sportágtól, a fiataloknak igyekezett átadni megszerzett tudását, méghozzá remek eredménnyel. A Bakony Vegyész ifistáinak edzőjeként Országos Ifjúsági Kupát nyert csapatával, melyben olyan játékosok is szerepeltek, mint a néhány év múlva NB I-ben bemutatkozó Csik Ferenc és Csomai József. Később is jónéhány játékosa jutott el az élvonalig más-más klubokban, többek között a fia, Gazsó Csaba is.
Szakvezetői pályája csúcsához érve előbb 1985-1987 között az akkor másodosztályú, NB II-es Veszprémi SE vezetőedzője volt. Gyakorlatilag ő alapozta meg az egy évvel később Glázer Róbert szakmai irányításával NB I-be feljutott csapatot. Később, 1992-ben elvállalva a "tűzoltó" szerepét a nagy bajban lévő élvonalbeli Veszprémi LC mestere lett. Érdekesség, hogy akárcsak játékosként, edzőként is Budapesten az Újpest ellen debütált, ám ezúttal 3-2-re alul maradt az együttese. Minden igyekezete ellenére nem sikerült az NB I-ben tartani a csapatot. Így is, beugró edzőként az öt NB I-es idényben a második legtöbb, 22 élvonalbeli meccsen dirigálta a veszprémi együttest. Ebben csak Glázer Róbert előzte meg 75 mérkőzéssel. Gazsó Illés ezután kisebb csapatoknál - Bakonycsernye, Herend, Tihany, Veszprémi Légrádi SC, Várpalota - dolgozott, majd 70 év fölött hagyott fel az edzősködéssel. Teljesítményével maradandó nyomot hagyott Veszprém és a vármegye labdarúgásában.
