A korábbi Erasmus-projekt sikeres lebonyolításának, illetve az előkészítő és pályázati szakaszban végzett kiváló munkának köszönhetően a VHS idén – a jövő évre is átnyúlóan – egy három nemzetből álló konzorciumi partnerséget fog össze. Az Erasmus+ pályázat segítségével a finn Espoon Suunta és a cseh Liberecký krajský svaz ČSOS egyesülete a veszprémiekkel közösen dolgozik a tudásátadáson, a jó gyakorlatok megfigyelésén, gyűjtésén és megosztásán. A tapasztalatcsere tervezett eseményei közé tartozik a Finnországban rendezett Leimaus edzőtábor, a Venla–Jukola nagyszabású versenye – ahol az önkéntességen van a hangsúly –, az augusztusi csehországi Világkupa, amelynek fókuszában a fenntartható megoldások állnak a tájfutásban, valamint az őszi és a 2027 tavaszi Honvéd Kupa, amely a professzionális versenyrendezésre koncentrál.
Fotó: VHSE
Az Erasmus+ projekt keretében a 15–17 éves korosztályból 11 utánpótlás-versenyző és két kísérő közvetlenül a szombathelyi országos diákolimpiáról utazott Lohjába, hogy részt vegyen a Leimaus edzőtábor programjain. Finnországban a tanév zárását követően hagyományosan minden évben más egyesületek önkéntes munkájával és más helyszínen rendezik meg ezt a négy és fél napos tábort, amelyre az ország minden tájáról érkeznek gyerekek, a legkisebbektől a legnagyobbakig. Idén közel 1200 fő vett részt az eseményen, amely során hat edzésen és a táborzáró nagyszabású csapatversenyen állhattak rajthoz. Emellett számtalan szabadon választható sporttevékenységet is kipróbálhattak – többek között strandröplabdát, frizbigolfot, curlinget, íjászatot, kenuzást és különböző labdajátékokat –, a bátrabbak pedig még a tóban is megmártózhattak. Tekintetbe véve a tábor létszámát, rövid időtartamát és a programok sokaságát, a szervezés és a lebonyolítás rendkívül összetett feladat volt, amely kiváló lehetőséget biztosított az önkéntesség működésének megfigyelésére. A finn erdőben, térképpel, valamint a táborban, a kapcsolatépítés során szerzett tapasztalatokat a VHS versenyzői rögtön hasznosítani is tudták, hiszen hazaérkezésük után szinte azonnal a veszprémiek által rendezett középtávú országos bajnokság és országos váltóbajnokság kellős közepében találták magukat.
A KOB–VOB-ról szinte forró váltásban indult Finnországba a második csapat, 12 fővel. A huszonéves idősebb versenyzők egy egész hetet tölthettek az Espoon Suunta és a Liberecký krajský svaz ČSOS tagjaival, hogy közelebbről is megismerkedjenek a finn tájjal, a térképekkel és egymással. Ez idő alatt nem csupán rengeteg élményt és tapasztalatot szereztek, illetve figyelhették meg az önkéntesség jól működő gyakorlatát, hanem a záró hétvégén a VHS történetének is jelentős eseménye következett: először indult tisztán veszprémi csapat a világ legnagyobb váltóversenyén, a Venla–Jukolán. A nagy múltú finnországi klasszikuson a Venlán a nők négyfős, a Jukolán a férfiak hétfős csapatokban álltak rajthoz, idén több mint 19 ezer résztvevővel.
A veszprémieknek az itthon megszokottól eltérő, szokatlan tájékozódási feladatokon és a hatalmas mezőnyön túl az időjárás viszontagságaival is meg kellett küzdeniük: hűvös, szinte végig esős idő és nagyon korlátozott pihenési lehetőségek várták fiataljainkat. Ők azonban sem a nomád körülményektől, sem a pályák nehézségeitől nem rettentek meg, sőt, egészen kiemelkedő eredménnyel értek célba.
A Venlán rajthoz álló 1551 négyfős váltó közül a Gaschler Emma, Engi Lilien, Lantai Lili és Szalontai Sára összeállítású csapat a 352. helyen végzett, míg a Jukolán induló 1879 hétfős csapat között a Bálint Gergő, Bálint Benedek, Kovács Márk, Szalontai Soma, Barát Miklós, Varsányi Kinga és Bálint Ádám alkotta együttes a nagyszerű 277. helyet szerezte meg. „Vendégjátékosként”, a VOB-on szerzett súlyos sérülése után Mérő Dominika is remek teljesítményt nyújtott, így az Espoon Suunta 3-as csapatát a 134. helyre segítette.
Bár a hazautazás egy járattörlés miatt igen kalandosra sikerült, a Finnországban szerzett élmények messze felülírták a kellemetlenségeket. Az Erasmus+ program céljának megfelelően – és reményeink szerint – a fiatalok olyan tudást hoztak haza, amelyet saját rendezvényeinken, valamint a többi tájfutóegyesülettel megosztva a jövőben közösen is kamatoztathatunk.
