A hét elején parádés sikert ünnepelhetett Madarász János legénysége, amely fantasztikus hangulatú, telt házas meccsen múlta felül a címvédő Berettyóújfalut (2-1).
– A siker mindig jót tesz egy csapat önbizalmának, kiváltképp így van ez, hogyha a bajnokot sikerül két vállra fektetni. Természetesen jó tett a lelkeknek a diadal, de nem engedem a játékosaimnak, hogy elbízzák magukat. Nagy fegyvertényt hajtottunk végre, de ezúttal is csak egy lépést tettünk meg a céljaink felé – fogalmazott visszafogottan Madarász János.
Ha a papírformának hinni lehet, az újabb hazai bajnokin jóval simább ütközetre van a kilátás. Hiszen amíg a harmadik helyezett a bakonyiak már harmincöt pontnál járnak az élvonalban, a Tisza-partiak eddig mindössze hat egységet gyűjtöttek, amellyel a tabella utolsó előtti helyén szerénykednek.
– Nem becsüljük le a szegedieket, de ha a csapatom a saját tudását nyújtja, nem érhet bennünket meglepetés. Nem tudjuk, hogy milyen kerettel érkeznek hozzánk a Csongrád megyeiek, akiknek a hírek szerint nehézségeik akadtak. Mindezek ellenére komolyan vesszük az összecsapást. Elsődleges célunk természetesen a három pont begyűjtése, emellett pedig szeretnénk minél több rúgott góllal kiszolgálni a közönségünket – jegyezte meg az 1. FCV vezetőedzője, aki a lágyéksérülés szenvedő Gulyás Márkot leszámítva várhatóan valamennyi játékosára számíthat.
Bajnoki után kupameccs
Szerdán (kezdés: 18:30) ismét hazai pályán szerepelnek Tatai Józsefék. A Magyar Kupa megyedöntőjének visszavágóján a másodosztályú Csenger Petőfi DSZ SE látogat a Március 15. utcai sportcsarnokba. Mint ismert, a mieink az „odavágón” 12-4-re nyerni tudtak.
– Formalitásnak tűnik a visszavágó, hiszen a két alakulat játéktudása között óriási a különbség. Arra fogok törekedni a lelkes, amatőr Csenger ellen, hogy ne essünk ki a ritmusból. S ezúttal olyanoknak is lehetőséget fogok adni, akik eddig kevesebbet játszottak – beszélt a kupameccsről a tréner.
Futsal NB I, 17. forduló:
Február 2. (hétfő) 18:30
1. FC Veszprém–Újszegedi TC
Március 15. utcai sportcsarnok
Ajánló: Minden jó, ha a vége jó – Madarász János blogja