Az idény elején olimpiai ezüstérmes, BL-győztes svéd beállóssal erősített az MKB-MVM Veszprém. A kivételes fizikai adottságokkal rendelkező, majd’ két méter magas, csaknem százhúsz kilós játékos remekül beilleszkedett új csapatába, szemmel láthatóan sokat erősödött vele a bakonyi támadógépezet.
A francia Paris Saint-Germain elleni vasárnapi (17:30) BL-negyeddöntő visszavágó előtt elsőként a beilleszkedés nehézségeiről kérdeztük a beállóst, aki nemcsak a pályán, hanem a privát életben is magán hordozza az északiakra jellemző hűvös stílus jegyeit.
– Hat hónapja élek Magyarországon, ahol kiválóan érzem magam. Bátran mondhatom, hogy minden nagyszerű körülöttem. A magyar nyelvet rendkívül nehéznek találtam, egyelőre még csak az alapokat ismerem, mint a köszönések, vagy a kérem, köszönöm szavak. Be kell vallanom, hogy még nem álltam neki a magyar elsajátításának. Szabadidőmet általában a csapattársakkal töltöm, gyakran ülünk be egy kávéra a városban, vagy éppen szállunk autóba, hogy feltérképezzük a közeli nagyvárosokat, Budapestet vagy Bécset.
– Európa egészen más szegletében nőtt fel. Érte bármiféle meglepetés mikor Magyarországra jött?
– Hasonlóan élnek az emberek Svédországban is, mint Magyarországon, így ittlétem alatt nem igazán ért komolyabb kulturális sokkhatás. Természetesen a legnehezebb, hogy távol kell lennem a családomtól s barátaimtól, s a magyar konyha is más ízvilág, de nem mondanám, hogy bármi is meglepett volna negatív irányban.
– Hogy fogadta, hogy a közönség – tisztelete kinyilvánításaként – nagyon rövid idő alatt elkezdte skandálni a nevét a mérkőzések alatt?
– Hatalmas megtiszteltetés, hogy a közönség a szívébe fogadott. Soha nem láttam még hasonló buzdítást, mint amit Veszprémben átélhetek, egyszerűen hihetetlen a közönségünk.
– A játékát látva gyakran elfelejtem, hogy még csak huszonöt éves. Mi a titka annak, hogy szinte kivétel nélkül a legjobb megoldást választja, amikor Önhöz kerül a labda?
– Köszönöm az elismerő szavakat. Nem is tudom, hogy beszélhetek-e bármiféle titokról, legfeljebb az, hogy mindig száz százalékban odateszem magam a pályán, s igazi küzdő típus vagyok.
– Milyen a kapcsolata poszttársával, Renato Suliccsal?
– Minden nap találkozunk, így természetesen rengeteget beszélünk egymással. Felnézek rá, mert mindamellett, hogy kiváló játékos, idősebb és tapasztaltabb is nálam. Ugyanakkor azt hiszem, kölcsönösen tudunk egymástól tanulni.
– Térjünk rá a PSG elleni negyeddöntőre! Több góllal is vezettek Párizsban, a vége mégis döntetlen lett. Éreztek csalódottságot emiatt?
– Egy kis csalódottság természetesen van bennünk, hiszen közel álltunk ahhoz, hogy előnnyel várhassuk a visszavágót. Ugyanakkor, ha azt nézem, hogy hazai közönség előtt egy egygólos győzelem is elég a négyes döntőbe jutáshoz egy olyan erős ellenféllel szemben, mint a PSG, akkor elégedettek lehetünk a kinti eredménnyel.
– Igor Vorival, a Párizs hórihorgas beállójával Bajnokok Ligáját nyert a Hamburg színeiben. Tudott tanácsot adni a társaknak, hogy miként hatástalanítható a horvát klasszis játéka?
– Vorit, s a játékát elég jól ismerem hamburgi korszakomból. Természetesen elmondtam a fiúknak a meglátásaimat, hogy miként lehet egy ilyen magas játékost a leghatásosabban semlegesíteni a pályán. Figyelnünk kell a magasan bejátszott labdákra, ebben ő különösen erős.
– A szezon eddigi legfontosabb meccse következik.
– Valóban, Carlos Ortega ennek megfelelően minden részletre kiterjedően felkészít minket a Párizs ellen. Mindannyian különleges érzésekkel várjuk a vasárnapi találkozót. Próbálunk nem foglalkozni a ránk nehezedő nyomással, hanem egészséges drukkal várjuk az előttünk álló feladatot. Ezúttal is a védekezés lehet a siker kulcsa, ha az megfelelően fog működni, kiharcolhatjuk a továbbjutást a kölni négyes döntőbe.
– Vasárnap ünnepelte a huszonötödik születésnapját. Jutott idő egy kis ünneplésre?
– A csapattársak természetesen felköszöntöttek vasárnap, de nagyobb ünneplésre ilyenkor nincs idő. Egy győzelem kicsit jobb lett volna, de a döntetlen is szép születésnapi ajándék volt.
– Sokakat meglepett, hogy a Szeged otthon legyőzte a német bajnokot. Hogy látja legnagyobb honi rivális szereplését, további esélyeit?
– A Szeged mérkőzése előtt azt mondtam, otthon képesek lehetnek a győzelemre. Nagyon jó formában vannak, extra kézilabdát játszanak mostanában, így olyan eredményt játszottak, mint amire számítottam. A visszavágón még nehezebb feladat vár rájuk, Kielben csak nagyon kevés csapat tud jó eredményt elérni, de sosem lehet tudni, mi történik.
– A Tisza-parton játszik honfitársa, Jonas Källman. Szoktak találkozni?
– Nem, ittlétem alatt még csak egyszer volt lehetőségünk találkozni a nemzeti csapatnál, de telefonon tartjuk a kapcsolatot.
Ajánló: Úgy készülnek, mintha a BL-döntő következne – interjú Carlos Ortegával
