A Telekom Veszprém hálóőréről, Mirko Alilovicról aggasztó hírek érkeztek egy hónappal ezelőtt. „Mirkót” csütörtök délután, csapata edzését követően látogattuk meg a Veszprém Arénában, ahol a vehirsport.hu-nak számolt be először állapotáról.
Még nagyobb is lehetett volna a baj
– A silkeborgi Bajnokok Ligája derbit megelőző edzésen kaptam egy ütést a lábamra. Szombat reggelre pedig fura fájdalmat éreztem a combomnál, ami a hosszú busz- és repülőúttal csak rosszabb lett – emlékezett vissza az első tünetekre Alilovic. – Ezt követően az orvosunk véleményét is kikértem, aki azt mondta, nem komoly a vörös folt a combomon. Mire visszaértünk Veszprémbe, már elképesztő fájdalmat éreztem, minden egyes lépés kész kínszenvedés volt. Azonnal újabb vizsgálatokra mentem, ekkor diagnosztizálták a trombózisom – tette hozzá.
Alilovic ezután hazautazott Horvátországba, ahol alaposan ráijesztett orvosa: a specialista szerint két nap késés akár egyéves kihagyást is jelenthetett volna a játékosnak. Szerencsére időben elkapták a kórt, a tíznapos antibiotikum- és injekciókúrának köszönhetően már az újév első napjaiban edzésre jelentkezhetett.
– Óriási szerencsém volt, egy ilyen sérülés korántsem vicckategória – húzta alá Alilovic, aki „zöld lámpát” kapott orvosaitól. Teljes értékű munkát végezhet, de óvintézkedéseket írtak elő neki. – Dekompressziós zoknit kell viselnem, a hosszabb utak előtt pedig gyógyszert is szednem kell, ami a vér helyes áramlását segíti a vénákban. A trombózis visszatérésének veszélye továbbra is fennáll, egy újabb ütés hasonló következményekkel járhat – árulta el. Végleges, várhatóan műtéti megoldás a nyáron várható problémájára.
„Mi vagyunk a Veszprém, bárkit meg tudunk verni”
A harmincegy esztendős klasszis élete legkomplikáltabb szezonjának nevezte az ideit, s csapata teljesítményéről is véleményt formált. – Negyven meccset lenyomni négy hónap alatt nem akármilyen feladat. Nyilvánvaló, hogy az idényünk első felvonása mehetett volna jobban is, ezzel mi is tisztában vagyunk. Ugyanakkor biztosra veszem, hogy a folytatásban túl tudunk lendülni a nehézségeken, s hozzá fogjuk tenni azt a pluszt, ami a sikerhez hiányzik. Ez elképesztően kemény feladatnak ígérkezik, hiszen Szegeden is kikaptunk, és a BL-ben is csak harmadik helyen állunk. De mi vagyunk a Veszprém, a keretünkkel bárkit meg tudunk verni – fogadkozott, majd kiemelte, a lényegi kérdések március és június között dőlnek el, akkora kell időzíteniük a csúcsformát.
– A klub hagyományai, eredményei, történelme miatt egyértelműen a világ legjobb négy csapata közé tartozik. Ez az egyesület már régen kiérdemelte, hogy elhódítsa a BL-trófeát, hiszek benne, hogy még a jubileum évében összejöhet ez – fogalmazott.
Óriási játszma a lövőkkel
A büntetőhárítás receptjéről is megkérdeztük a portást. – Rengeteget videózunk, így ismerjük az ítéletvégrehajtók kedvenc lövési típusait. Azt azonban sosem tudhatjuk, mikor váltanak, így az egész egy óriási játszma a lövőkkel. Olykor felkínálok egy területet, s megpróbálok odaérni, máskor előre eldöntöm, melyik oldalra ugrok el. A másodperc törtrésze alatt kell döntenem minden esetben. Az extraklasszis lövőkkel még nehezebb a dolgom, hiszen bővebb a lövő-repertoárjuk, ilyenkor fogalmam sincs, mi következik. A kispadról is figyelem a heteseket, de mérkőzés közben már nem szabad túlagyalni a kérdést, mert akkor biztosan rosszul döntök.
Alilovic a franciaországi világbajnoksággal kapcsolatos észrevételeit is megosztotta. – A magyarok Németország ellen bravúros teljesítményt nyújtottak, azzal a játékkal bárkivel szemben lehet keresni valójuk. Az egyenes kieséses szakaszban bármi megtörténhet, elég, ha Fazekas Nándi fantasztikus teljesítményére emlékszünk a londoni olimpia nyolcaddöntőjéből. Akkor sem várta senki, hogy a magyarok bejutnak a legjobb négybe, Nagy László kiesésével azonban tökéletes játék szükséges a meglepetéshez – jelentette ki. Honfitársai teljesítményéről nem tudott véleményt formálni, elmondása szerint a fiatal horvát csapatnál csak most következik az igazi erőfelmérő.
„Nem rajtam múlik, hogy Veszprémből vonulhatok-e vissza”
Főhősünk a 2016-os Európa-bajnokság óta nem lépett pályára hazája válogatottjában. Távolmaradásának okairól így nyilatkozott: – Veszprémben megbecsülnek, szeretnek, jól érzem magam. Hazámban azonban két gyengébb meccsem után elfelejtették az érdemeim, s leírták, hogy én vagyok Európa legrosszabb kapusa. Akkor döntöttem el, hogy nincs szükségem erre a megaláztatásra, s elköszönök attól a válogatottól, amelyért mindig kitettem a szívem a pályára. A jelenlegi vb-n tíz védett labdával már szenzációs teljesítényről cikkeznek a horvát lapok, amikor én állatam a kapuban a 12-14 védésem mindössze jó volt. Ebből a kettős mércéből lett elegem – árulta el. Hozzátette: az esetleges visszatérés gondolatait azért korai lenne kizárni.
"Mikler Rolival Európa egyik legjobb kapuspárosát alkotjuk."
– Nem rajtam múlik, hogy Veszprémből vonulhatok-e vissza – felelte jövőjét firtató kérdésünkre nevetve Mirko, aki ezer szállal kötődik második otthonához. – Hat éve játszom itt, azóta csak erősebb és nagyobb lett a klub. Mikler Rolival Európa egyik legjobb kapuspárosát alkotjuk. A gárda pedig évről évre éremért harcolhat a legrangosabb európai kupasorozatban – sorolta a maradása mellett szóló érveket, majd második otthonának titulálta a királynék városát. – A gyerekek magyar óvodába járnak, s a mindennapi ügyintézéstől sem rettenek meg, ha magyarul kell megszólalnom. Hamarosan iskolát kell választanunk, és el tudom képzelni Veszprémben is a civil életemet – zárta gondolatait.
