Egyetlen párharc választotta el a veszprémi kézilabdacsapatot, hogy zsinórban negyedszer is eljusson a sorozat kölni négyes döntőjébe. Ehhez azt a Montpellier-t kellett két mérkőzésen felülmúlni, amely az előző körben kettős győzelemmel búcsúztatta a lengyel Kielcét.
A párharc első, hazai összecsapásán tehát a minél nagyobb előny kiharcolása volt a célja a Telekomnak, amelynek keretében nem történt változás az előző BL-találkozókhoz képest: a régóta beteg Ivan Sliskovic mellett Blaz Blagotinsek, Marko Kopljar és Ancsin Gábor is kimaradt, így ezúttal is a csapatkapitány Nagy László volt az egyedüli klasszikus jobbátlövőnk.
Természetesen telt ház és káprázatos hangulat várta a magyar rekordbajnok és az öt világbajnokot felvonultató francia gárda randevúját. Ott volt a lelátón Rio olimpiai bajnok párbajtőrözője, Szász Emese is, aki hatalmas tapsot kapott a drukkerektől.
Folytatódott az idényben már megszokott hagyomány: a meccslabdát az „Építők” ikonja, a tizenkétszeres bajnok, tizenegyszeres kupagyőztes, KEK-győztes, BL-döntős Pásztor István helyezte el a kezdőkörben, aki néhány órával korábban még a másodosztályú VKSE gárdáját vezette győzelemre.
A szurkolók látványos élőképpel készültek: az alapvonal mögötti teljes szektor piros, fehér és zöldben pompázott, középen pedig egy hatalmas molinó állt „Az egész világot átutazom érted Veszprém, nagy csapatom!” felirattal.
A szlovének vb- bronzérmes jobbátlövője, Dolenec jegyezte az első gólt hetesből, amelyre Ilic válaszolt. Iváncsik a vezetést is megszerezte, ám a világbajnok Fabregas gyorsan egalizált. A folytatásban is nagy iram jellemezte a játékot, egymást követték a gyors gólváltások. A mieinknél Ilic és Palmarsson volt eredményes, a túloldalon pedig Fabregas duplázott (7. perc: 4:4). Nagy és Simonet „pengeváltása” után a kapusok kerültek a középpontba: Alilovic védte Simonet átlövését, Gerard pedig Ilic hetesét tolta a kapu fölé. Szemernyi megilletődöttség sem látszott a gallok játékán, akik Bonnefond jóvoltából ismét vezetéshez jutottak. Nagy aztán másodjára is a hálóba lőtt, s így tett Bingo és Palmarsson is (15. perc: 7:7).
Érkezett Lékai és Nilsson. Schuch pedig távozott, ugyanis azonnal piros, majd kék lapot kapott miután a levegőben eltalálta Simonet-et. A korábbi rohamok után mindkét oldalon megtorpant a gólgyártás. Ebben igen jelentős szerepe volt Alilovicnak is, aki bravúrt bravúrra halmozott. Iváncsik öt perc elteltével lőtt ismét a hálóba, majd a korábban két ziccert rontó Nilsson is feliratkozott a gólszerzők közé.
Alilovic valósággal megbabonázta a vendégeket, öttel a pihenő előtt Nagy növelte háromra a különbséget (10:7). Truchanovicius tizenegy perces gólcsendet tört meg. Rögtön kettővel feleltek a veszprémiek, Lékai és Ilic is megzörgette a hálót (27. perc: 12:8). A szünet előtt Simonet és Fabregas faragott a differenciából, a 13:10-es félidei állást pedig Ilic állította be.
Alilovic a második felvonást is védéssel kezdte, Bonnefond pedig mehetett a lelátóra, ugyanis a harmadik kisbüntetését is megkapta. Az első gólra öt percet kellett várni, Nilsson szállította. Dolenec mattolta Alilovicot egy szépen kijátszott figura végén, majd villant Palmarsson és Sulic is. A 37. minutumban ismét öttel ment a magyar bajnok (16:11). Dolenec a második francia hetest is bevágta, miközben poszttársa, Nagy már öt akciógólnál járt. A rivális elszántsága egy pillanatra sem lankadt, amely Guigou és Truchanovicius révén a meccs kétharmadánál háromra zárkózott (17:14).
Lékait emberhátrányban sem sikerült feltartóztatni, Grebbille eközben először talált be. A Sabaté-csapat uralta a találkozót, Gajic higgadtan értékesített büntetőjével a 46. percben újra ötgólos különbséget mutatott az eredményjelző (21:16). Guigou hetesét Mikler próbálta megfogni, de nem járt sikerrel. Porte is megvillant, pillanatok alatt háromra csökkent a hazai fór. Ekkor ismét a Veszprém kapcsolt magasabb sebességi fokozatba, Palmarsson és Nilsson is a hálóba suhintott. Alilovic újabb szenzációs bravúrja után időt kért Canayer mester, de úgy tűnt hiába, Nagy – először a meccsen – hatra növelte az előnyt (53. perc: 24:18).
A Montpellier-t azonban ez sem törte meg, amely Guigou, Dolenec és Porte révén hármat lőtt zsinórban a fáradni látszó vendéglátónak. Ha a mérkőzés nem is, a párharc egy pillanat alatt nyílttá vált. Gajic a második hetesét is bevágta, amire Porte kettővel felelt (58. perc: 25:23). Az utolsó szó Palmarssoné volt, a franciák hiába támadták szinte végig az utolsó percet, már nem tudtak szépíteni. A Veszprém így háromgólos előnnyel várhatja a jövő vasárnapi visszavágót.
Férfi kézilabda Bajnokok Ligája, negyeddöntő, 1. mérkőzés:
Telekom Veszprém–Montpellier HB 26:23 (13:10)
Veszprém Aréna, 5000 néző. Vezette: Lopez, Ramirez (spanyolok).
Veszprém: ALILOVIC – Gajic 2 (2), NAGY L. 6, Sulic 1, PALMARSSON 6, Ilic 4, Iváncsik G. 2. Csere: Mikler (kapus), Schuch, Terzic, Gulyás, Lékai 2, NILSSON 3, Ugalde, Marguc. Vezetőedző: Javier Sabaté.
Montpellier: GERARD – Toumi, PORTE 5, FABREGAS 4, Bonnefond 1, Bingo 1, Simonet 2. Csere: DOLENEC 4 (2), Grebille 1, Guigou 3 (1), Truchanovicius 2, Faustin, M. Zvizej. Vezetőedző: Patrice Canayer.
Kiállítások: 14, ill. 8 perc.
Hétméteresek: 3/2, ill. 3/3.
A nap másik meccsén:
Flensburg–Vardar Szkopje 24:26 (9:15)
Így látták a főszereplők
Javier Sabaté: – Gratulálok mindkét csapatnak. Nagyon kemény mérkőzésre számítottam, hiszen a Montpellier hetek óta top formában kézilabdázik. A védekezéssel elégedett vagyok, huszonhárom gólt kaptunk, ami jónak számít. Jól működtek a visszarendezéseink, ami azért is nagy fegyvertény, mert véleményem szerint a Montpellier leindításai a második legjobbak Európában. A meccs nagy részében kevés hibával játszottunk, a végén azonban lövéseket hibáztunk, technikai hibákat vétettünk. Ellenfelünk pedig könyörtelenül megbüntette ezeket, s miközben Gerard is nagyszerűen védett, csökkenteni tudta a különbséget. Összességében elégedett vagyok, de látjuk, hogy hol kell javítanunk. Remélem, hogy a visszavágóra a sérültjeink, Kopljar és Ancsin is felépülnek. Sliskovic operáció előtt áll. Emberként és edzőként is kívánom neki, hogy mielőbb visszatérjen a pályára, hiszen egy kiváló sportemberről van szó.
Aron Palmarsson: – Szórakoztató találkozót láthattak a nézők. Fej-fej mellett kezdtünk, ám a félidőre sikerült meglépnünk. Az volt cél, hogy ezt növeljük, ami sikerült is, hiszen a hajrában hattal is vezettünk már. Ekkor azonban buta hibákat vétettünk, a Montpellier pedig azonnal megbüntetette a megtorpanásainkat. Összességben boldog vagyok a győzelem matt, de nagyobb arányban szerettünk volna nyerni.
Andreas Nilsson: – Úgy vélem, hogy végig a kezünkben volt a mérkőzés, s csak a buta hibáinknak köszönhetően zárkózott három gólra a francia együttes. Azt gondolom, hogy elégedettek lehetünk, mivel jól játszottunk, s egy lépéssel közelebb vagyunk a kölni négyes döntőhöz. Nagyon nehéz visszavágót várok. Van min javítanunk a jövő hétig, de úgy érzem, jó esélyekkel várhatjuk a következő ütközetetet.
Patrice Canayer: – Kissé csalódott vagyok, hiszen vesztettünk. Úgy érzem, hogy kisebb is lehetett volna a különbség. Köszönöm a veszprémi klubnak a fogadtatását, nagyon jól éreztük itt magunkat. Mindig csodás érzés ilyen fantasztikus közönség előtt játszani. A visszavágó még hátravan, megpróbáljuk jövő héten a legjobb formánkat hozni.
Jure Dolenec: – Gratulálok a Veszprémnek. Természetesen szomorú vagyok a vereség miatt, hiszen mindig a győzelemre törekszünk, de összességben nem volt ez egy rossz meccs. Támadásban sokat hibáztunk, könnyű helyzeteket puskáztunk el, ebben kell leginkább javulnunk a visszavágón.
Vincent Gerard: – Továbbra is játékban vagyunk a továbbjutásért, semmi nem dőlt el. Nagyon nehéz hatvan perc vár ránk otthon, de a három gól ledolgozható különbség. Most alaposan ki kell pihennünk magunkat, s a lehető legjobban felkészülni a visszavágóra. Úgy vélem, az egész meccsre igaz, hogy túl sok ziccert hibáztunk, s Mirko Allilovic is fantasztikus volt. Színvonalas meccset vívtunk, ahol a védekezések és a játék fizikai jellege dominált igazán. Tudjuk, hogy mit kell tennünk a visszavágón. Az esélytelenek nyugalmával vágtunk neki a csatának, de még mindig életben vagyunk, s ez elég mára.
