Idénybeli első hazai bajnokiját az újonc Debrecen ellen vívta a veszprémi futsalcsapat az élvonalban. A felek ellentétes előjelekkel várták az összecsapást, hiszen a mieink a nyitó körben nyerni tudtak az Aramis otthonában, a hajdúságiak viszont kikaptak a Nyírgyulaj vendéglátójaként.
Szépszámú közönség gyűlt össze a találkozóra, amelyen az erőviszonyoknak megfelelően a hazaiak ragadták magukhoz a kezdeményezést. Tatai már a 3. percben vezetéshez juttathatta volna az övéit, de lemaradt Püspök kiváló átadásáról. Egy perc sem telt el, amikor ismét gólszerzési esély adódott a mieink előtt: Tatai a hatosról lőhetett szabadrúgást, aki Apatinit választotta, ám a labda végül lepattant a debreceniek védőjéről.
A folytatásban is a Madarász-csapat birtokolta többet a játékszert, az ellenfél kontrákra rendezkedett be. Záporoztak is a hazai lehetőségek, Tatai távolról, Gregus közelről tüzelt, a végállomás mindkét esetben Faragó kapus volt.
A játékrész második feléhez érve Tatai kapott hatalmas tapsot, aki szép mozdulattal ollózott kapura, de Faragó ezt is könnyű szerrel hatástalanította. A veszprémiek csúsztak, másztak, minden labdáért megküzdöttek. Jöttek is a helyzetek csőstül, de az utolsó átadásoknál rendre hiányzott a kellő összpontosítás.
Az előző szezonban hosszú ideig vállsérüléssel bajlódó Fehér kétszer is belőhette volna a vezető gólt, de ő sem tudott túljárni Faragó eszén. Az utolsó percben a DEAC-nak is megvolt a lehetősége a góllövésre, szerencsére Spandler résen volt.
Rögtön a második felvonás elején nagy lehetősége adódott a bakonyiaknak, ám Boromisza közeli lövése után sem került a hálóba a játékszer. A Veszprém rátett még egy lapáttal, a roppant szervezetten védekező rivális teljesen beszorult. Bognárék futószalagon alakították ki a veszélyes helyzeteket, a csapat egymást követően rúghatta a szögleteket. A 28. percben egy percen belül két óriási bravúrt is bemutatott Faragó, aki a szerencsével sem állt hadilábon.
A cívisvárosiak a felezővonalat is csak elvétve lépték át, valósággal „felborult” a pálya. Óriási kérdés volt, hogy meddig bírja a nyomást az Elek-csapat. Nos, egészen a 34. percig, amikor is Tatai tíz méterről védhetetlenül a hálóba bombázott (1-0).
Meg kellett mutatni az újoncnak, hogy támadni is tud. S meg is mutatta: Varga Dániel jó ütemű passzát Szabó Péter váltotta gólra három perccel a lefújás előtt (1-1).
A Veszprém hitét ezt sem szegte, újra támadásba lendült a gárda, ami meg is hozta a várt eredményt: a jobb oldalon megiramodó Tatai kíméletlenül kilőtte a bal alsó sarkot (2-1).
A végjátékban kapusukat lehozva öt a négy ellen támadtak a fehér-fekete mezesek, de a játékukba hiba csúszott. A megszerzett labdával Tatai jutott el az üres kapuig, aki önzetlenül Püspökhöz passzolt, utóbbi pedig egy másodperccel a vége előtt beállította a 3-1-es végeredményt.
Második meccsén a második győzelmét aratta az 1. FCV. Madarász János legénysége egy hét múlva ahhoz a Haladáshoz látogat, amely az első fordulóban legyőzte a bajnok ETO-t, a második körben viszont 6-3-ra kikapott a Nyírgyulajtól.
Futsal NB I, 2. forduló:
1. FC Veszprém–Debreceni Egyetemi AC 3-1 (0-0)
Március 15. utcai sportcsarnok, 700 néző. Vezette: Gál (Kovács G., Török).
Veszprém: Spandler – Tatai, Püspök, Ruzicska, Apatini. Csere: Schmidmajer (kapus), Gregus, Kellner, Fehér, Tar, Boromisza D., Bognár P. Vezetőedző: Madarász János.
Debrecen: Faragó – Esztergomi, Kasuba, Varga D., Buka. Csere: Dobi (kapus), Sándor, Szabó P., Bun, Szentes, Kántor, Tóth A., Györfi. Vezetőedző: Elek Gergő.
Gólszerzők: Tatai (34., 39.), Püspök (40.), ill. Szabó P. (37.)
Edzői értékelések
Madarász János: – Látványosan, jól játszottunk, de elképesztően sok ziccert rontottunk. Nagyon nehezen törtük meg a jeget, de a végén sikerült. A debreceniek is megérdemlik a dicséretet, de úgy vélem, hogy a mai napon mi játszottuk a minőségi futsalt.
Elek Gergő: – Úgy indult a meccs, hogy tíz lesz közte, az első percekben egyáltalán nem tudtuk felvenni a ritmust vendéglátóinkkal. Ezt követően kiegyenlítődött a játék, a félidő második felében már egyenrangú ellenfelek voltunk. A szünet után fizikálisan fölénk nőtt a Veszprém, de így sokáig tartottunk magukat. A végeredmény ellenére is büszke vagyok a játékosaim küzdőszellemére, igaz, taktikailag még jelentős a lemaradásunk.
