A mieink a múlt héten egy kiélezett találkozót nyertek meg az MTK Törökbálint ellen, az NB I/B Piros-csoportban aratott sikerük alapja a szigorú védekezés volt (67-63). Már az elején is a hátsó alakzatuknak köszönhették a térnyerésüket, majd az ellenfél (…idővel) talált rajtuk fogást. Az izgalmas csata során az egyetemisták nem voltak az igaziak, a vendégek nem engedték, hogy Körtélyesi Gergelyék kikerüljenek a látókörükből. Mivel a gárdánk előadásából hiányzott az ötletesség és a ritmus, az akcióikra rendre jött a válasz: a rivális valamennyi hátrányból felállt. A törökbálintiak a folytatásban is bizonyították, hogy a rangsorban miért állnak előkelő helyen, a rossz dobóformával szolgált hazaiakat gyakran kényszerítették hibázásra. A záró felvonás nyolcpontos HOYA-előnyről indult, a másik oldal mégis vezetéshez jutott. A hajrában a veszprémiek szerencsére mozgósították az utolsó erőtartalékaikat és „hozták” a bajnokit.
Kovács Somáék ily’ módon megerősítették a blokkbeli második helyüket, amit tizennyolc győzelemmel és hat vereséggel birtokolnak. A hátralévő két fordulóban egy diadalra van szükségük ahhoz, hogy az alapszakasz „leintésekor” megőrizzék eme pozíciót. A következő körben pokoli nehéz feladat vár rájuk, mert azokat az „oroszlánokat” fogadják a Vetési gimnázium tornatermében, akiktől decemberben kikaptak (81-74). Akkor a veszprémiek a Vértes lábánál próbálták diktálni a tempót, ám az első negyed második felétől csak az eredmény után futottak. Ajtó-ablak helyzetekben rontottak, pedig lehetett volna fogást találni a listavezetőn, mivel ők sem csináltak semmi különöset – „csupán” nálunknál egységesebbnek tűntek. A bakonyiak tisztességgel helytálltak, ám nem mindig értették meg egymást a pályán, így az OSE kézben tartotta az irányítást. A nagyszünet után hiába zárkóztak fel Hegedűs Gergelyék, az árnyékukat nem tudták átlépni, majd jött az újabb rövidzárlatuk. Mikor kezdett elúszni a hajó, az együttesünk hátul kockáztatott. A végén ugyan faragtak a hátrányukon, de összességében hiányzott belőlük az állhatatosság. A vállalható „zakó” során küzdöttek, hajtottak, a negyven perc viszont rávilágított arra, hogy a mutatottnál több van bennük.
Az oroszlányiak azóta is elsők, most húsz–négyet mutat a mérlegük. Vavra András tréner műhelye a minap kiütötte a sereghajtó Knipl Kft. Bonyhádi KSE-t (106-55), igaz, az azt megelőző öt fordulóban háromszor is elhasaltak. Hazai környezetben tizenegy–eggyel állnak, míg idegenben kilenc–hárommal.
– Tudjuk, hogy nyolc ponttal kellene nyernünk a képzeletbeli első helyhez, annak későbbi „begyűjtéséhez”, viszont mi nem számolgatunk, „csak” jó meccset szeretnénk játszani és lehetőleg örülni a lefújáskor – mondta Mérész Csaba vezetőedző. – Természetesen mindent megteszünk majd a sikerért. Ha győzni akarunk, óriásit kell harcolnunk, ugyanis előzetesen egyenlő erők küzdelmét várom. Nagy presztízscsatára van kilátás, de mifelénk senki sem mehet biztosra. Az OSE bajnokesélyes csapat, a keretükben kitűnő spílereket találunk. Elég csak Thomas Ryan Spagnolora, Madár Andrásra, Illés Mátéra, Kovács Gáborra és Kiss Kornélra gondolni, azonban a társaik is tudnak borsot törni az orrunk alá. Biztosan sok drukker kíséri el őket a királynék városába. A legfőbb célunk a győzelem, a második, hogy a sikert jó játékkal, a nézők szórakoztatásával érjük el, míg a harmadik, hogy a „műsorunk”és a taktikánk tovább fejlődjön. Az előző találkozók jelezték, hogy ők sem verhetetlenek. A kulcs most is a szervezett védekezésünkben rejlik. Ha okosan, a saját ritmusunkban játszunk, megvalósíthatjuk az elképzeléseinket, s vele együtt nem hagyjuk kibontakozni az ellent. A tanítványaimnak a várhatóan forró hangulatú rangadón a legjobbjukat kell hozniuk, hősiesen küzdeni – a labdákért megharcolni –, hogy jó helyzetbe kormányozhassuk magunkat. Egy biztos, a diadal lökést adna a társaságnak.
