Az NB I/B Piros csoportot makulátlan mérleggel, tizenkilenc diadallal vezetik Madár Andrásék, akik a zajló kupasorozatban további négy sikert számlálnak. Az első fordulóban erőnyerők voltak, aztán a másodikban a Szombathelyi Egyetemi SE-t (66-104), a harmadikban a Soproni MAFC-ot (105-39), a negyedikben a Knipl Kft. Bonyhádi KSE-t (61-102), míg az ötödikben a Budafoki KK-t (81-75) múlták felül. Az említett csapatok megregulázásával váltottak jegyet a győri Audi Arénában rendezendő négyes döntőbe, ami a Magyar Kupa nyolcas finálé „kiegészítő” eseménye. Így a mieink olyan nagy múltú és patinás klubok „árnyékában” pattogtathatnak a küzdőtéren, mint a szolnoki, a körmendi, a zalaegerszegi, a paksi, vagy épp a szombathelyi.
Együttesünk a Hepp-kupa első elődöntőjében lesz érdekelt, ahol a Zöld csoport jelenlegi második helyezettjével, a Bajai Bácska FKE-vel méri összeaz erejét (…ott a Duna-partiaknak tizenhárom győzelmük és négy vereségük van). A mérkőzés esélyesei az egyetemisták, de nem szabad egy kézlegyintéssel elintézni a Jakab Péter, Pongó Martin, Milos Vukicevic és Nagy Dániel nevével fémjelzett ellenfelet. A másik ágon, tizenhárom órától a Piros-csoport ötödik és hatodik helyezettje, a Nyíregyháza Blue Sharks és a Budapesti Honvéd SE feszül egymásnak. A párharcok vesztesei szombaton délelőtt (9.30 óra) a bronzcsatában, a győztesek pedig a déli fináléban találkoznak. Egyébiránt a veszprémiek mindkét csoportbeli riválisukat legyőzték már a szezonban, ráadásul idegenben.
A bakonyiak kellő magabiztossággal érkeznek a kisalföldi megyeszékhelyre, ahol duplán örülnének: az elődöntő után a fináléban is. – Nem szeretnénk letérni az eddigi útról – mondta Mérész Csaba vezetőedző, aki az idényre egységes és dolgos alakulatot rakott össze. – Remélem, valamennyi tanítványom elhiszi, hogy a Rába-partján jó eredményt érhetünk el. Hepp-kupát még nem nyertünk. Az elődöntőbeli siker alighanem megadná az alaphangot a folytatásra.
A Hoya-Pannon Egyetem Veszprém egy összetartó és sztárallűröktől mentes gárda, a tagjai a közös sikerek mögé helyezik a saját eredményességüket. Vagyis mindenki bízik a másikban. A szakmai stábjuk számára komoly feladatot jelentene a riválisok feltérképezése, ám Szabó Péterék nem elsősorban a többiekkel (…azok stílusával és hadrendjével), hanem a saját játékukkal foglalkoznak. Olyan ritmusban pattogtatnának, hogy a vetélytársak ne tudjanak velük lépést tartani. A napokban is becsülettel dolgoztak, mert tisztában vannak azzal, hogy – a várhatóan harcos, az oroszlánkörmeiket megmutatni szándékozó ellenlábasokkal szemben – miben kell még fejlődniük. Nem gondolnak arra, hogy már döntősök, mert arra könnyen ráfázhatnak, igaz, nyilvánvalóan azon vannak, hogy minél gyorsabban elvarrják a szálakat, hogy léket kapjanak a velük hadakozó műhelyek. Jól megkomponált védekezéssel kihúzhatják a többiek méregfogát, de a túloldalon is csillogtatnák az erényeiket. Fontos, hogy mindkét nap élesek legyenek, és nagy szívvel küzdjenek, még az esetleges rosszabb pillanatokban is kövessék a tervet: a célra összpontosítsanak. Ha az alapvető téziseket szem előtt tartják, akkor magukhoz ragadhatják a kezdeményezést, kontrollálhatják a találkozóikat és kiszolgáltatott helyzetbe hozhatják az ellenfeleiket.