A mieink múlt héten egy viszonylag szoros első félidő után ellentmondást nem tűrően viaskodtak a Miskolc-MEAFC ellen (111-76). A vetélytárs a bajnoki elején nem volt hajlandó feltenni a kezét, kihasználta, hogy a helyi kedvencek gondolatai másutt jártak. Később aztán a dr. Hepp Ferenc-emlékkupa győztese is megmutatta, hogy a spílerei tudnak távolról pontosan célozni. Noha az észak-magyarországiak próbáltak egyenrangú partnerek lenni, aggodalomra nem volt ok: a bakonyiak előadásába belefértek a kimaradt dobások és az „elmért” átadások. Az öltözőben összekaphatták magukat Szabó Péterék, mert a nagyszünet után már lobogott bennük a tűz, a győzelem lebegett a szemük előtt. Az éllovas támadásban és védekezésben is feljavult, s tekintélyes előnyre tett szert. Mivel a hazaiak gördülékenyen haladtak előre, a harmadik negyedben elfogytak a kérdőjelek. A közönségszórakoztató játék közepette, a hajrában már a cserék kaptak szerepet, de a vendégeknek így sem volt keresnivalója a királynék városában.
Körtélyesi Gergelyék holnap ahhoz a törökbálintiakhoz látogatnak, akik a blokk kilencedik helyén állnak, hat győzelemmel és tizennégy vereséggel. Az otthonukban öt–öt a mérlegük. Legutóbb a Nagykőrösi Sólymok KE pályáján kaptak ki (72-63), de novemberben a Vetési gimnáziumban is kapituláltak (81-56). Persze a Jakab Péter és Bihari Máté tolta MTK-nak más céljai vannak a másodosztályban, mint az azt hibátlan mutatóval vezető – a huszonegyedik győzelmére készülő és komoly támadópotenciállal rendelkező – veszprémieknek.
– Remélem, hogy a huszonegy számunkra is nyerő szám lesz – mondta Mérész Csaba vezetőedző. – Mindnyájan bizakodunk, hogy a párharc esélyeseként tartani tudjuk a szezonbeli szériánkat – reális sanszunk van a sikerre –, miközben tisztában vagyunk azzal, hogy az idegenbeli fellépések mindig nehezek. Távol a megszokott környezetünktől, a szurkolóinktól nem oly’ könnyű nyerni, annak érdekében mindig komoly energiákat kell mozgósítani. Ezért is gondolom azt, hogy kemény találkozó előtt állunk. Szeretnénk megőrizni a veretlenségünket, de a diadalért biztosan sokat kell majd tenni. A törökbálintiaknak jó csapatuk van, alighanem valamilyen meglepetésben törik a fejüket, viszont mi elsősorban a saját dolgainkra koncentrálunk. Jó lenne tovább építkezni és vele együtt javulni. Nem szabad hagynunk, hogy lendületet vegyenek, hogy könnyű kosarakat szerezzenek. Azon leszünk, hogy magas szintű csapatvédekezéssel rossz passzokra kényszerítsük őket, hogy labdákat szerezve ne tudják elkezdeni a figuráikat. Ezen túlmenően jó dobóformát mutatnánk, a labdát sokat és gyorsan járatnánk, de ha arról van szó, okosan és türelmesen támadnánk. Listavezetőként lesz rajtunk némi nyomás, de mert jó ritmusban vagyunk, igyekszünk a saját tempónkat diktálni és a legjobbunkat nyújtani.