Ha jobban belegondolunk, a másodosztályú liga csak most kezdődik: a Piros csoportban szerepelt csapatok „csupán” az alapszakaszbeli helyezésüket viszik magukkal a play-offba. A mezőny az úgynevezett nyitó periódus után kettévált, a huszonnégy–kettes mérleggel az első helyen végzett Körtélyesi Gergelyék a „túlóra felvezető körében” a kilenc–tizenhetes mutatót produkált, nyolcadikként zárt Pécsi VSK-Kronosz Kiadóval találkoznak. Az egyetemisták a szezonban kétszer futottak össze a Baranya megyeiekkel, s mindkétszer győztesen hagyták el a pályát.
Az éllovas az első összecsapáson érvényesítette a papírformát, nem érte őket különösebb meglepetés a Mecsek-alján (78-96). Akkor a pécsiek egy ideig ugyan nem engedték, hogy a mieink lábra kapjanak, akiknek a védekezésébe gyakran csúszott hiba. A tetszetősen támadott Szabó Péterék a gólpárbaj során akkor tudtak elhúzni, mikor a hátsó alakzatuk keményebb lett, utána már uralták az eseményeket – és elmaradtak az izgalmak. A bakonyiak az újabb bajnokin nem tudták az igazi arcukat mutatni, a képességeiket kiaknázni, a vártnál komolyabb ellenállásba ütköztek (89-76). Az ellenen nem volt teher, megilletődöttség nélkül viaskodhatott – jól is tartották magukat, összességében nem ütközött ki a gárdák közötti tudásbeli különbség. A hazaiaknak a megnyugtató előnyük birtokában lankadni kezdett a figyelmük, nem tudták idejekorán megroppantani a riválist. A Hoya-mezesek ötlettelen és tanácstalan produkcióval szolgáltak, mindent egybevetve hullámzóan iparkodtak, az elképzeléseiket csak részben sikerült megvalósítaniuk.
A Demeter Attila, Dragasevic Veljko, Olasz Ádám és Bíró Levente nevével fémjelzett vetélytársnak ősszel még a bennmaradás volt a célja, vagyis tőlük senki sem hitt abban, hogy érdekeltek lesznek a felsőházi rájátszásban. Utóbb bevallották, ehhez szerencsére is volt szükségük, lévén, az utolsó fordulóban biztosították be a bravúrral felérő pozíciójukat. Tisztában vannak azzal, hogy a fogadóirodáknál most is Madár Andrásék a befutók, de úgy készülnek a velünk vívandó csatákra, hogy egy mérkőzésen bármi megtörténhet – tehát, ha extrát nyújtanak, a veszprémiek pedig rossz napot fognak ki, akkor meglepetést okozhatnak.
Most kezdődik tehát a bajnokság leglényegesebb szakasza, most jön csak a java…
– Tudjuk, hogy az erőviszonyok alapján mi vagyunk a viadal esélyesei, de nem érezhetjük magunkat páholyban, különösen a pontvadászat ezen részében egyetlen megmérettetést sem vehetünk fél vállról; legutóbb is megizzadtunk velük szemben – mondta Mérész Csaba vezetőedző.
– A szurkolóink úgy vannak vele, hogy esetünkben nem okozhat gondot a továbbjutás, mivel a pécsiek szemszögéből már az is nagy szó, hogy nyolcadikak lettek. Én velük ellentétben mértéktartóbb vagyok, a tusakodás számunkra aligha lesz könnyed ujjgyakorlat: nehéz feladatnak ígérkezik a megregulázásuk. Figyelmeztető, hogy a tavasz elejére mind meggyőzőbb lett a teljesítményük, alighanem ők is nagy elánnal készülnek a királynék városába. Ezzel együtt kizárólag a továbbjutás lehet a célunk. Most csak a hétvégi csatára fokuszálunk, a távolabbi gondolatainkat illetően lépésről-lépésre szeretnénk előrehaladni. Mindent egybevetve, csapatként jobbak vagyunk a pécsieknél. Az öltözőnkben bizakodó a hangulat, motiváltak és sikeréhesek vagyunk, helytállnánk, s kijavítanánk azokat a hibákat, amiket az alapszakasz végén követtünk el. Hiszem, hogy az évadbeli győzelmekre építve és a két vereségünkből tanulva tovább erősödtünk. Nem számolgatunk, az alaptézis mégis az, hogy az alapszakasz-elsőségünkre bizonyos fokig építkezhetünk: a hazai fellépéseinket – minden körülmények között – megnyernénk. Ezúttal is a saját kosárlabdánkat tolnánk az előtérbe, ha lehet, akkor negyven percnyi koncentráció mellett. Bízom benne, hogy fizikailag is rendben leszünk, és frissen várjuk a rájátszást. A pályaelőny végig nálunk lesz, ráadásul a nyitány eredménye nagyban meghatározhatja a folytatást.