A válogatott kézilabdázó soha nem került még ilyen helyzetbe, mégis is úgy gondolja, hogy főhet a feje David Davisnak, az „Építők” edzőjének a minden veszprémi számára rossz emlékeket ébresztő plock-i összecsapás előtt.
Edzőbuktató színhely
A veszprémi kézilabdaszurkolók nehezen tudják kiverni a fejükből 2015. szeptember 22-ét, amikor a csapatuk már a BL csoportkörének első mérkőzésén pontot veszített a lengyelországi Plockban, amiért a klub akkori vezetői azonnal a fejét is vették Carlos Ortega vezetőedzőnek. Ideiglenesen, majd később a posztján megerősítve jobbkeze, a taktikai cselfogásokat kifundáló Xavi Sabaté vette át a kormánybotot, noha többen is arra számítottak, hogy ha az egyik spanyolt kirúgják, a társa együttérzést tanúsítva rögvest beadja a lemondását. Sabaté maradt a helyén, ráadásul azok után is, hogy a 2016-os BL-döntő hajrában leblokkoló Veszprém kilencgólos előnyét elherdálva kínos vereséget szenvedett a lengyel Kielcétől.
Március 22-én vasárnap este éppen a magyar bajnokcsapat edzőjét öt éve megbuktató lengyel klub fogadja a Telekom Veszprém együttesét, a BL nyolcadöntőjének első összecsapásán. A párosítás az idő múlásával is rossz emlékeket ébreszt, ráadásul még az is baljós előjelnek számít, hogy az ellenfél vezetőedzője éppen Xavi Sabaté, a kézilabdázás „agytrösztje”. Akit 2018-ban szerződtetett le a Plock, és aki Ljubomir Vranjes színrelépése előtt a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt.
A Visztula-menti 120 ezres lengyel város kézilabdacsapatában nem csupán Sabaté, hanem a pályafutása végéhez közelítő exveszprémi kedvenc horvát Renato Sulic is a „magyar vonalat” képviseli, friss erőként pedig a Telekom Veszprémtől tavaly nyáron „kölcsönkért” magyar válogatott Szita Zoltán, aki nem mellékesen tősgyökeres veszprémi.
Sabaté serege nem agyagkatonákból áll
Lehet, hogy a Telekom Veszprém játékosállománya sokkal értékesebb a mienknél, a csapat pedig Európa egyik legjobban összerakott együttese, de mi sem vagyunk agyagkatonák, és mi is tudunk bátran szuronyt szegezni az ellenfélnek
– nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a 22 esztendős Szita Zoltán, aki tavaly nyár óta él agglegényként a lengyel városban.
Kemények és gyorsak vagyunk, a lengyel csúcsrangadón Plockban a Kielcét is le tudtuk győzni, így az errefelé nyolc csapatos rájátszás előtt a riválisunkkal azonos pontszámmal állunk a második helyen. Örülök annak, hogy ide kerültem és BL-mérkőzéseken is bevetnek. Biztosított a fejlődésem, sokkal több játéklehetőséget kapok, mint amennyi Veszprémben, a szülővárosom csapatában jutna nekem. Légiósok persze itt is akadnak, cseh, horvát, orosz, spanyol és svéd kézilabdázok, no és én magyarként, a társaság nagyrésze viszont lengyel. Úgy érzem, hogy elismerik a tudásomat és építenek rám, ezért is lesz a helyzet számomra idegen március 22-én, majd 28-án a veszprémi visszavágón, amikor nemzetközi mérkőzésen először kerülök szembe a szülővárosom csapatával. Ahová előbb vagy utóbb szeretnék majd bekerülni. Addig viszont, a profisport íratlan szabályai szerint szívvel-lélekkel, minden tudásommal a Plock csapatát szolgálom
– hangsúlyozta.
Szita, akit előbb az év magyar ifjúsági játékosának választottak meg, majd a legjobb juniornak is, a 2019-es világbajnokságon, majd az idei Európa-bajnokságon hatalmas és fontos gólokat lőtt, még a dán kapusokat is kétségbe ejtő erővel és pontossággal.
A Veszprém sokszor változtat a védekezésén, a támadójátékának figuráit is látványosan variálja, de a mi védelmi sorunk összmunkáját sem lehet mindennapinak nevezni. Aki látott már minket, tudja, hogy a támadásokat villámgyorsan építjük fel, és amint lehetőség nyílik, a lerohanások lehetőségével is igen jól élünk. Maradjon minden más titok, szóljon nagyot Sabaté titkos fegyvere, érje meglepetés az Építőket Plockban. Ez a célunk, erre hajtunk
– mondta befejezésül a Plock magyar kézilabdázója, aki a BL-mérkőzéseken szerzett 39 góljával jelenleg a háziverseny második helyezettje.