Ahhoz, hogy a kereszténység tanait és Krisztus tanításait jól ismerjük, és hithű keresztényként élhessük az életünket, nem árt tisztában lenni a többi vallás tanításaival is, mondta dr. Márfi Gyula, aki a frissen megalakult Komjáthy Kör első vendége volt pénteken a belvárosi antikváriumban, ahol új könyvének, a „Jegyzetek az iszlámról - keresztény szemmel” bemutatójára érkezett, beszélgetőtársa Sztojalovszky Béla volt.
A nyugalmazott érsek ezzel korábbi tanulmányaira utalt, amikor évekig tanulmányozta a hinduizmustól a buddhizmuson át, egészen az iszlámig a világvallásokat. Mindezt tudományos szemmel végezte, azaz nem a véleményét fogalmazta meg, hanem pusztán a különböző vallási írások tartalmait veti össze egymással. Sőt, korábbi munkáira visszautalva elhangzott azt is, hogy Isten létezése mellett észérveket kell és lehet is felsorakoztatni, szerinte a XXI. században ez az egyik legfontosabb, ha ki akarunk állni a kereszténység mellett.
A mostani előadás viszont nem a keresztény teológia és a tudomány összevetéséről szólt, hanem kifejezetten az iszlám tanításainak elemezését foglalta össze Márfi Gyula tollából és jelen esetben szavaiból.
A nyugalmazott érsek minden kijelentését egy-egy Koránból vett idézettel támasztotta alá, amelyek esetében nem csak kiragadott példákat vonultatott fel, hanem a szúrákon (a Korán különböző fejezeteit hívják így) átívelő logikába foglalta mindazokat.
Kitért a Saría törvény rendelkezéseire, amely a mai napig elfogadottnak tekinti a rabszolgaságot, igaz, ezt a fejezetet a nyugati fordítások legtöbbször kihagyják a Koránból, mondta Márfi Gyula. De ugyanígy a nők jogaival, vagy inkább annak hiányával is foglalkozott, például egy bírósági tárgyaláson egy nő vallomása csak fele annyit ér, mint egy férfié, de amikor büntetést kell kiszabni, ugyanazért a cselekedetért egy férfi csak fele akkora büntetést kaphat, mint egy nő.
A káfírokról – azaz nem muszlimokról – szintén rendelkezik a Korán, benne van a tanításokban, hogy ahol lehet, a jó muszlim becsapja ezeket a „hitetlen” embereket.
Márfi Gyula ennél is mélyebbre ment előadásában, az iszlám elemzése mellett kitért a diktatúra különböző formáira is, azaz arra a kérdéskörre, hogy milyen úton tud kialakulni egy ilyen elnyomó rendszer. Szerinte három módja lehetséges, eszerint faji alapon szerveződő, ilyen volt a nácizmus, osztályalapon, mint a proletár diktatúra és vallási alapon, amit pedig az iszlám képvisel. Ugyanis ez a világvallás sejtjeiben tartalmazza a hódítást és ugyanakkor a be nem hódolást más kultúráknak. Éppen ezért értelmetlen arról beszélni, hogy az Európába érkezett muszlimok valamikor integrálódnak az itteni társadalmakba, ez még generációk múlva sem lesz reális lehetőség Márfi Gyula szerint.
A nyugalmazott egyházi vezető ezen kívül több megközelítésben is összevetette a kereszténységgel az iszlámot, többek közt az istenképben is. Amíg Allahnak a tanítások szerint szolgái vannak, addig Istennek gyermekei, Allahot a muszlimok úrnak tekintik, Istent a keresztények atyának, tehát amíg az egyik egy uralkodói szolgaságot ír le, addig a másik a szülői tekintélyre alapozza saját magasabb mivoltát.
De az egyik leglényegesebb ellentét a kereszténység és az iszlám között mégis az, hogy utóbbi tanításaiban számos helyen benne van az erőszakos hódítás, ezt dr. Márfi Gyula úgy fogalmazta meg:
a kereszténység akkor durva, ha eltér Krisztustól, az iszlám pedig akkor, ha követi Mohamedet.
Előadásában a nyugalmazott érsek kitért olyan jelenségekre is a világban, amelyek egyértelműen a kereszténység, a keresztény emberek ellen irányulnak. Bizonyított, hogy a legtöbb vallási inditatású támadás a keresztényekkel szemben történik, mégsem terjedt el az a kifejezés, hogy krisztofóbia, ami a keresztényellenességet írja le, de az iszlamofóbiát előszeretettel hangoztatja a nyugati média.
Mindebben nagy szerepe van a nyugati erkölcstelenség elburjánzásának is, és a keresztény gyökerek tudatos figyelmen kívül hagyásának, tette hozzá Márfi Gyula. Pedig annak idején még az Európai Unió zászlaját is Szűz Mária koronájáról mintázták a 12 csillaggal, valamint a kék szín is őt jelképezi a keresztény tanításban. Mára viszont az EU alkotmányából is kikerült az, hogy valaha ez a kultúra a kereszténységre alapozva jött létre.
Dr. Márfi Gyula rövid, ám annál tartalmasabb könyvéhez legegyszerűbben az Utas és Holdvilág Antikváriumban lehet hozzájutni.
