Konfliktuskezelés, hatásos válaszok, szóbeli önvédelem és nárcisztikus viselkedés felismerése, kezelése – címszavakban ezek voltak eddigi moduljaink témái. Ha lemaradtál róluk, az első két részt és a hozzájuk kapcsolódó gyakorlatokat az alábbi linkeken éred el:
Az előző részben kiemeltük, hogy döntés kérdése, ki milyen vitába, konfliktushelyzetbe megy bele, és milyen megjegyzést enged el a füle mellett. Ez utóbbi is lehet egy taktika, de mi megnéztük, milyen hatásos sablon válaszokkal, viselkedéssel, reakciókkal próbálkozhatsz egy-egy kényes helyzetben. Mindehhez kapcsolódik sorozatunk 3. részének témája, amely szintén egy olyan jelenség, vagy inkább probléma, ami sokak életét megnehezíti. Ez pedig nem más, mint a címben vázolt sértődékeny, panaszkodó, túl sokat beszélő emberekhez való viszonyulás, és a kényes, kellemetlen, idegőrlő szituációkra adható lehetséges válaszok, reakciók megtanulása. Például az anyóssal vagy a szomszéddal folytatott kommunikáció során.
Energiát elszívó helyzetek
Mind a konfliktust generáló emberekkel, mind a panaszkodó, túl sokat beszélő ismerősökkel, családtagokkal való kommunikáció közös jellemzője, hogy sok esetben rendkívül fárasztó. Egy-egy ilyen párbeszéd, de jobbára csak bólogatás, hümmögés és hallgatás következménye a levertség, letargia, fáradtság, a „lemerültek az akkumulátoraim” érzet. És ez nem véletlenül van így: energiacsere történik, melynek során az egyik fél feltöltődik, a másik viszont lemerül. A hétköznapokban gyakran hallott energiavámpír kifejezés is erre a helyzetre utal. A sértődékeny emberekkel se könnyebb a helyzet - íme egy rövid esettanulmány, inkább tanmese, apa és fia között zajlott párbeszéd, amely a nyári szünet előtt néhány nappal játszódott:
Apa: - Felírtátok már a táblára, hogy: „…. IÓ!”?
Gyerek: - Nem, de nem is tudom, mikor fogjuk. Lehet, hogy már nincs is ilyen.
Apa: - Dehogyis nincs! Holnap már a CIÓ!-nak kell fent lennie a táblákon, minden iskolában, ez így szokás, nálunk is így volt.
Gyerek: - Jó, akkor majd megkérdezem óvatosan a tanító nénit, nehogy megsértődjön. Mert azt nem lehet megkérdezni tőle, hogy: „Miért nem írtad fel?” Akkor azt hiszi, hogy számon kérjük őket, tudod, múltkor is így volt.
Egyes személyiségtípusoknál valóban nem lehet konkrétan rákérdezni a dolgokra, ha nem akarjuk, hogy sértődés, vagy esetleg letorkolás legyen a vége. Fenti példában nem biztos, hogy így történt volna, de a kisfiú nem akart kockáztatni, és bizonyos szempontból érthető, miért nem. Ahhoz, hogy a kommunikáció két ember között sikeres legyen a konfliktusok feloldásában, vagy általában véve bármely élethelyzetben, szerencsés, ha mindkét fél törekszik a megoldásra, és kommunikációjuk, viselkedésük is asszertív, minőségi, intelligens. A gyakorlatban ez nincs mindig így. (Az asszertív kommunikációval tréningünk 1. részében foglalkoztunk részletesebben.)
Miért sértődik meg?
Mindenki a saját tudatszintjén éli meg a valóságot, és ezt nagyban meghatározzák a gyermekkori minták, továbbá a karakter és a tudatszint is. Aki sokat panaszkodik, túl sokat fecseg, vagy gyakran megsértődik, az egyáltalán nem rossz ember, csak:
1. Nem tanulta még meg értékelni mindazt, amije már megvan.
2. Keveset foglalkozik, vagy egyáltalán nem fordít időt és energiát az önfejlesztésre.
3. Karaktere okán kevésbé tapintatos, a másik problémái, érzései, lénye nem igazán érdekli, vagy tévesen ítéli meg, téves képzetet alkot róla.
+ 1. Ami talán számunkra most mind közül a legfontosabb: célja saját feszültségének levezetése, emellett gyakori, hogy a sok panaszkodással önigazolásra és figyelemre vágyik.
Mi az, amit mondhatsz és mi az, amit semmiképp se?
Először is hallgassunk figyelmesen az illetőre, mert így illik, és mi szeretnénk példamutató, intelligens emberek maradni.
Amit semmiképp ne tegyél: ne kezdj el tanácsokat, ötleteket adni a probléma megoldásához (kivéve persze, ha esetleg maga kéri ezt). Azt fogja hinni, hogy nem érted meg őt és a nehézségeit, ezért még jobban elmerül az önsajnálatban, folytatja a panaszkodást, esetleg meg is sértődik. Mondd inkább ezt helyette:
Én úgy tudom / azt hallottam, hogy... és mondd el a saját tapasztalataid.
Egy lehetséges trükk, egyben jobb megoldás, ha megpróbálod más témára terelni a beszélgetést. Ehhez meg kell várnod, amíg levegővételnyi szünetet tart, esetleg kérdést tesz fel neked. Ilyenkor gyorsan ragadd magadhoz a szót, és jelents ki valami hasonlót:
De jó, hogy erről beszélünk, most jut szembe, hogy…
Köszönöm, hogy eszembe juttattad ezt, nekem is meg kell néznem /fel kell hívnom / beszélnem kell egy... stb.
Értem, amit mondasz. És arról mi a véleményed, hogy... (itt említsünk meg egy olyan témát, amely bennünket érdekel vagy érint).
Örülök, hogy ezt elmesélted, de most el kell köszönnöm / le kell tennem, mert… (bármilyen indok jó lehet, a lényeg, hogy neked most egyéb dolgod akadt).
Öntsd ki nekem a szíved
Fenti esetek és példák nem keverendők össze azzal, amikor valakinek segíteni szeretnél, akár az időd, a figyelmed, akár a tanácsaid révén. Ha ő ettől megkönnyebbül, te viszont nem veszítesz energiát, akkor egy-egy vigasztaló beszélgetés, a másikra való odafigyelés és megsegítése téged is energiával tölthet fel.
A következő részben elérkezünk az ügyfél – és vevőkezelés témaköréhez. Itt a legfontosabb szempontunk az üzleti érdek lesz, ezért olyan tippekkel, ötletekkel folytatjuk, amelyek a vevőkkel, ügyfelekkel folytatott könnyedebb kommunikációt segítik. Természetesen ezt a modult is ajánljuk majd azoknak az olvasóinknak is, akik közvetlenül nem érintettek a vállalkozás témakörében, mint ahogy az eddigi modulok sem csupán magánszemélyeknek szóltak.
Szauder Rita kommunikációs szakértő, oktató
Házi feladat: Sablonkészítés
Egy kis gondolkodással, kreativitással te is tudsz sablon válaszokat készíteni magadnak arra az esetre, ha legközelebb panaszkodó, sokat beszélő emberrel találkozol, és akkor is, ha ez rendszeres az életedben. (Például közeli családtag, munkahely, stb. okán). Készülj fel ezekre a helyzetekre, és gyárts előre mondatokat, majd teszteld élesben. Maradj tisztelettudó, de határozott.
Ha szeretnéd, a feladat megoldását elküldheted szakértőnknek erre a címre: rszauder@gmail.com Írhatod egyes szám harmadik személyben is, mintha történetet mesélnél. A neveket kérjük, változtasd meg, és mi is ezt tesszük majd, így duplán garantált a diszkréció. A beküldött anyagok közül néhányat szerkesztett formában közzé is teszünk.
Hetente minden pénteken heti rendszerességgel jelentkezik a vehir.hu új cikksorozata, tréning jelleggel. Témája a kommunikáció fejlesztése, könnyen és jól hasznosítható, gyakorlati tippekkel, házi feladatokkal segítve a tanulást. A közvetlenebb hangvétel érdekében a cikkekben tegezzük olvasóinkat.
