A 73 éves korában, 2012-ben elhunyt Jáhni István évtizedeken át igazgatta a Városgazdálkodási Üzemet. Irodája ajtaja szó szerint mindig mindenki előtt nyitva állt, nap mint nap sokan fordultak hozzá segítségért. Volt, aki fizetési előleget kért, az igazgató ekkor a saját tárcájából adott kölcsön minden írás nélkül, vállalva annak a kockázatát, hogy sosem látja viszont a pénzét. Szolgálati gépkocsija és sofőrje, Bárányos János az átigazolási időszakban a VSE labdarúgó-szakosztályának erősítési terveit szolgálta, mert az egyesületnek nem volt kerete a jelentős utazási költségekre. A csapat összejöveteleire vagy edzőtáborokra mindig térítésmentesen biztosította a cég Balaton-parti üdülőjét, ami óriási támogatás volt a szűk költségvetésből gazdálkodó szakosztálynak. Ennél is nagyobb segítség volt, hogy szükség esetén munkahelyet biztosított vagy lakásügyekben járt el kiváló kapcsolatai felhasználásával.
Többek között úgy is támogatta szeretett egyesületét és szakosztályát, hogy minden hazai mérkőzés előtt a pénztárnál sorban állva megváltotta a futballmérkőzés megtekintésére jogosító belépőjegyet. Természetesen sportvezetőként járt neki az ingyenes bérlet, de azt mindig odaadta egy olyan dolgozójának, aki nem engedhette volna meg magának azt a „luxust”, hogy focimeccsre járjon. Vállalata minden idényre számos bérletet vásárolt, amit nem a „fejesek”, hanem a „melósok” között osztott ki.
A 70. születésnapja alkalmából rendezett összejövetelen interjút adott a Veszprém Televíziónak, melynek riportere, Donát Tamás arról faggatta, hogy került a labdarúgás közelébe. – Isten tudja, hogy keveredtem bele, de ahogy tehettem, igyekeztem segíteni - válaszolta a feltett kérdésre. A kerek évforduló kapcsán megkapta a Tüskés Endre-díjat. Jáhni István jövőre lenne 85 éves. Megérdemelné, hogy róla is díjat nevezzenek el, és olyan vállalati- vagy sportvezetőt jutalmazzanak vele, aki sokat tesz Veszprém sportjáért.