Elmaradt a „hűha” érzés csütörtök délután, amikor Kocsis Mátéék Balatonalmádiban a Fidesz és a KDNP kihelyezett frakcióülése után kamerák kereszttűzében megnevezték azt a személyt, akit Novák Katalin utódjául jelölnek köztársasági elnöknek.
Pedig az elmúlt két hét magyar közhangulatát bármelyik bukmékeriroda megirigyelhette volna. Röpködtek a politikusnevek Trócsányitól Szalay-Bobrovniczky-n át Navracsicsig, akik esélyesek lehetnek a Sándor-palota ötéves albérletére. Eközben az ellenzéki pártok eljutottak addig, hogy sikerült rádöbbenniük, ahhoz, hogy ők is tudjanak jelöltet állítani, szükség lesz legalább negyven képviselői ajánlásra egy személy mellet. Ezt a kihívást hamar fel is adták, hiszen csak az LMP-nek és Mi Hazánknak volt jelöltje, előbbi Hack Pétert, utóbbi Csath Magdolnát szerette volna, de nem volt negyven ajánlásuk.
Visszakanyarodva Balatonalmádiba a kormánypártok kihelyezett frakcióülésének végéhez, a dobpergés, majd a név elhangzása után nagyon sokan a Google-keresőbe temetkeztek, hogy gyorstalpalón felzárkózzanak Sulyok Tamás életútjából.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a Magyar Jogász Egylet „Értékek és intézmények a tízéves alaptörvényben” című konferenciáján a Kúria dísztermében 2021. június 25-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A Fidesz és KDNP ugyanis őt, az Alkotmánybíróságon 2016 óta elnöklő jogtudóst jelöli köztársasági elnöknek, aki a parlament 2/3-os támogatásával hétfőn el is foglalhatja a helyét.
Közéleti élménye viszont eddig vajmi kevés van róla a magyaroknak. A köztársasági elnökjelöltek közti megjelenését is leginkább úgy lehet elképzelni, hogy egy jogiratokból épített dossziémanhatten között éppen megcsörrent a telefonja a kijelzőn pedig a miniszterelnök neve szerepel, hogy közölje vele a felkérés tényét.
Hogy mégis miért nem lehet azzal vádolni Sulyok Tamást, hogy bábember lenne, vagy pláne azzal, hogy alkalmatlan a pozícióra az a köztársasági elnökség hivatalának két egymástól egyébként merőben eltérő funkciójából ered.
Ugyanis ennek a hivatalnak a nagykönyv szerint egyszerre kell megtestesítenie a magyarok egységét, a kapcsolódási pontot az állami adminisztrációhoz, mellette pedig az Alaptörvény leghűségesebb védelmezőjének, az utolsó bástyájának is kell lennie.
Egyszerre társadalmi és jogi szerep az államberendezkedés hierarchiájának csúcsán. E kettő közül pedig Sulyok Tamás karaktere az utóbbinak maradéktalanul megfelel. Kicsit sótlan, kicsit szürke, de vitathatatlanul az Alaptörvény utolsó vesszőjét is ismeri.
Nincs meg benne viszont az a faktor, ami Novák Katalinban csúcsosodott ki talán a rendszerváltás óta hivatalban lévő elnökök közül a leginkább: a társadalmi kapcsolódás, az azonosulható érzése. (Egyébként az ő esetében a kegyelmi ügy botrányában éppen ezt vesztette el, ezért is volt olyan hirtelen és olyan nagy a bukása.)
Márpedig ezt kabátot csak egy politikus képes viselni. A show-t ők tudják szolgáltatni még egy köztársasági elnöki hivatalban is. Az emberek pedig ehhez szoktak az elmúlt években. A könnyebb azonosuláshoz a köztársasági elnök személyével. A Sándor-palota már nem volt elefántcsont-torony.
Sándor-palota
Sulyok Tamással viszont sok dolog meg fog változni. Ő vélhetően nem fog közéleti show-t csinálni. Nem fog hétvégente a Kék túráról bejelentkezni a közösségi médiában, vagy nem láthatjuk majd, ahogyan közösen süt mézeskalácsot az unokákkal. De egyelőre még az is távolinak látszik, hogy özvegy Kalmárné Marikával meghittséggel átitatott beszélgetéseket folytasson egy-egy országjárás alkalmával, ahogy az ilyeneket Novák a csúcsra járatta, ezzel egy azonosulható, mi több szerethető elnök alakját megtestesítve.
Cserébe viszont képes lehet arra, hogy az országgyűlés lelkiismerete legyen. Utoljára ennek a karakternek Sólyom László felelt meg. Ő 2005-ben viharos körülmények közt lett a legnagyobb közjogi méltóság az országban, éppen a Gyurcsány-korszak tombolásának elején. És bár az azóta elhunyt elnököt sokszor érték hivatali ideje alatt is olyan vádak, hogy karakánsága hagy némi kívánnivalót maga után, valójában számos alkalommal próbálta a kezében lévő jogkör minden lehetséges eszközével fékezni az akkori ámokfutást.
A 2/3-os Fidesz-KDNP többsége lehetővé tette volna, hogy bármelyik politikusukat ebbe a pozícióba helyezzék, mégsem ez történt. A rendszer a konszolidációt és megnyugvást választotta, ehhez viszont le kell mondania az embereknek a politikai show-ról.
