A futball után a legnépszerűbb csapatjáték itthon a kézilabda, és most mindkét nem képviselői pályára lépnek a francia fővárosban, ahol van esély a jó szereplésre. Győrben kettős meccset rendeztek szombaton Szlovénia ellen, és úgy a nők, mint a férfiak győzelemmel zárták a felkészülés hazai szakaszát. Útban Párizsba 19-én a fiúk és a lányok is összecsapnak Stuttgartban a németekkel – a srácok másnap Japánnal is megmérkőznek –, aztán 25-én a nőknek, két nappal később a férfiaknak megkezdődik az olimpiai torna.
A jelenlegi forma mellett a múlt is bizakodásra ad okot, hiszen a magyar kézilabdázók – főleg a nők – többször szerepeltek sikeresen az ötkarikás játékokon.
A férfi kézilabda 1936-ban Berlinben szerepelt először az olimpia programjában – igaz, az még a játék nagypályás változata volt. Válogatottunk a házigazda németek elleni kiütéses, 22-0-s vereséggel kezdett, de végül a negyedik helyet szerezte meg a hat csapatot számláló mezőnyben, pedig csak egyszer jött le győztesen a pályáról, amikor 7-2-re nyert a sereghajtó USA ellen. Legközelebb 1972-ben Münchenben szerepelt a játékok műsorán a kézilabda, de már a kispályás változat. Tizennégy csapat küzdelmében legjobbjaink a nyolcadik helyen végeztek. Az együttes tagja volt a később Veszprémben is védő világklasszis kapus, Bartalos Béla, valamint Kaló Sándor, aki vezetőedzőként elsőként nyert magyar bajnokságot az Építőkkel.
Négy évvel később Montrealban hatodik, 1980-ban Moszkvában pedig negyedik volt férfiválogatottunk. Utóbbi torna érdekessége, hogy az első két helyet olyan országok szerezték meg, melyek már nem is léteznek: az NDK és a Szovjetunió. A bojkott miatt 1984-ben legjobbjaink nem vettek részt a Los Angeles-i olimpián, pedig akkor bármire képes lehetett volna a magyar együttes, hiszen két évvel korábban Mocsai Lajos szakmai irányításával ezüstérmet szerezett a világbajnokságon. Aztán 1988-ban Szöulban újabb negyedik hely következett. Annak a csapatnak egy veszprémi tagja volt, a jobbátlövő Gyurka János. 1992-ben Barcelonában Joósz Attila szövetségi kapitány irányításával hetedikek lettek a magyarok, köztük olyan veszprémi játékosokkal, mint Csoknyai István, Éles József és Zubjuk Igor.
1996-ban Atlantában és 2000-ben Sydneyben nem volt ott a magyar férficsapat, mert nem sikerült megszerezni a részvételi jogot. 2004-ben Athénban viszont éremért játszhattak legjobbjaink, de meg kellett elégedni a negyedik hellyel. Hat veszprémi szerepelt abban a csapatban: Díaz Ivo, Fazekas Nándor, Gál Gyula, Iváncsik Gergő, Pásztor István, Pérez Carlos. Pekingbe (2008) nem jutott el válogatottunk, viszont 2012-ben Londonban ismét sikerült megcsípni a negyedik helyet olyan veszprémi játékosok közreműködésével, mint Császár Gábor, Fazekas Nándor, Gulyás Péter, Ilyés Ferenc, Iváncsik Gergő, Laluska Balázs, Nagy László, Pérez Carlos, Putics Barna, Schuch Timuzsin.
Rio de Janeiróban (2016) és Tokióban (2020/2021) a magyar férfigárda nélkül rendezték az olimpiát. Most viszont ott lesznek Párizsban a legjobbjaink, köztük veszprémi színekben Ligetvári Patrik. Valamint nyolc olyan játékos, aki korábban kézilabdázott a rekordbajnok klubban: Palasics Kristóf, Mikler Roland, Ancsin Gábor, Ilic Zoran, Lékai Máté, Fazekas Gergő, Sipos Adrián, Szita Zoltán.
A női kézilabda először 1976-ban mutatkozott be az olimpián, azonnal egy bronzéremmel, melynek kiharcolásában aktív szerepet játszottak a veszprémi Tóth-Harsányi nővérek, Borbála és Katalin. Négy évvel később a negyedik helyet sikerült megszerezni, abban a gárdában Budai Piroska képviselte a Bakony Vegyészt. A következő három tornán nem vettek részt a magyarok, majd 1996-ban ismét harmadik lett a csapat az egykor Veszprémben is edzősködő szövetségi kapitány, Laurencz László irányításával. 2000-ben Sydneyben a döntő hajrájában már győztesnek tűnt Mocsai Lajos együttese, de a hajrában fordítottak a dánok, így meg kellett elégedni az ezüstéremmel, ami kézilabdában azóta is a legjobb magyar szereplés az olimpián. Athénban (2004) az ötödik, Pekingben (2008) a negyedik helyen végeztek a lányok. London (2012) és Rio (2016) kimaradt, legutóbb Tokióban (a Covid miatt 2020 helyett 2021-ben) hetedikként zárt Magyarország.