Egy időben több mint tizenkét évet dolgoztam a Naplónál. Nem tudom, most hogy keresnek a megyei napilapnál az utódok, de annak idején az újságírók fizetéséből nem lehetett meggazdagodni. Egyszer jeleztük az ügyvezetőnknek, hogy keveselljük a munkánkért járó bért. Kapásból azt válaszolta, hogy ha több pénzt szeretnénk, akkor dolgozzunk többet.
Ez a régi történet akkor jutott eszembe, amikor elolvastam a sportnapilapban Raphinha megjegyzését a most zajló labdarúgó klubvilágbajnokságról. Az FC Barcelona brazil sztárja azt mondta: szégyen, hogy a játékosoknak egy rájuk erőltetett torna miatt kell lemondani a nyaralásról. Érdekes, hogy ezt éppen ő mondja, hiszen nem érintett a dologban, ugyanis a Barca nem indult a klub vb-n. De fogadjuk el, hogy szolidáris a kollégákkal. Nekem hitelesebb lenne egy ilyen mondat mondjuk a most is az Amerikai Egyesült Államokban izzadó Harry Kane, Erling Haaland, Vinícius Junior vagy Marc Cucurella szájából, de ez legyen az én problémám.
AI által generált fotó
A klubvezetők problémája viszont az, hogyan teremtsék elő hónapról hónapra, évről évre a játékosok – főleg a sztárok – horribilis juttatását. A bérigények megállás nélkül növekednek, a legjobbaknál már csillagászati összegeket tesznek ki, amit egy átlagembernek elképzelni is nehéz. Nem lehet a végtelenségig emelni a belépőjegyek és bérletek árát, mert egy határ fölött kontraproduktív lenne, és a szurkolók inkább otthon, esetleg egy kocsmában a televízió előtt néznék a kedvenceik meccsét, és nem a lelátón. Érthető, hogy a tévétársaságok is csak annyi közvetítési díjat fognak kifizetni, hogy még nekik is megérje. Ugyanez vonatkozik a sportfogadás szervezőire is, hiszen ők sem tudnak megélni a veszteségből. Egy határon túl a hirdetőket sem lehet „fejni”, csak addig, amíg az nekik gazdaságos. Akkor viszont nem marad más: a bevételek növelése érdekében több meccset kell játszani. Az Európa- és világbajnokság létszámának bővítése, a klubtornákon résztvevők mennyiségének bővítése is ezt a célt szolgálja.
Évek óta előremenekül a futballvilág a pénzügyi problémák szorításában. A legnagyobb klubok többsége teljesen eladósodott, ez persze nem érdekli a játékosokat és a menedzsereiket, ők nem hajlandók visszafogni az igényeiket. Márpedig ha többet akarnak keresni, akkor többet is kell játszaniuk, mert régi igazság, hogy nem lehet egyszerre szeretkezni és ártatlannak maradni, de lehet választani...
