A veszprémiek nyugodtabbnak tűntek, jobban is kezdték a találkozót, az agilis Sipos Ádám megmozdulásaival rögtön nyomatékosították: nyerni óhajtanak a Rába-partján (0-7). A hazaiak inkább csak erőlködtek, görcsös igyekezetükben temérdek dobást rontottak el, s az ötödik percben voltak először eredményesek – Hajmásy Péter triplája után (3-13). Később is főként távolról kísérleteztek, s mintha kezdték volna elkapni a fonalat (9-13). A lágyéksérüléssel bajlódó Simon Lászlót nélkülöző mieink ezzel együtt kézben tartották az irányítást, a „hárompontos esőben” előbb az ősszel csúcsformát mutató Kámán Tamás állt serege élére, majd Vertetics Ádám is „szót kért” (16-22).
A folytatásban felváltva találtak be a felek, aztán a támadólepattanókat jól szedő, de közelről pontatlanul célzó rivális kisvártatva tízpontos hátrányba került a mind nagyobb kedvvel játszó vendégek ellen (20-30). Gárdánkban mindenki próbált valamivel hozzájárulni a sikerhez: Novák Patrik szorgalmasan dolgozott a mezőnyben, Takács András labdákat szerzett és lepattanókat gyűjtött (utóbbiból összesen kilencet a mérkőzésen), míg a most is szenzációs védőmunkával szolgáló Körtélyesi Gergely remek passzokkal hozta helyzetbe a társait (22-37). Az agresszív harcmodoruk szemmel láthatóan nem tetszett a labdákat eladó vendéglátóknak, akik nem igazán találták helyüket a pályán (27-47). Miután az akaratukat érvényesítve hibákra késztették őket, az összecsapás hovatovább az első félidőben eldőlt.
A nagyszünet után a rutinosabb veszprémiek – a megnyugtató előnyük birtokában –visszavettek a tempóból. Márkus Tamásék kihasználták ezt, újra jó százalékkal dobtak kintről, ráadásul apró szabálytalanságokkal tördelték szét együttesünk támadásszövéseit (39-50). Mivel némi zavar keletkezett a bakonyi gépezetben, kellettek Kámán újabb duplái, amitől a társak is megrázták magukat (43-60). Ám mert a védekezés ebben a negyedben nem akart összeállni – erre utal a kapott huszonkilenc pont –, a motivált és ritmust váltott vetélytárs látótávolságon belülre került (58-70).
A záró felvonásban a vendégek szerezték az első pontot, amire a mind nagyobb erőbedobással kosárlabdázó másik oldal héttel felelt (65-74). Mikor a párharc kezdett volna izgalmas lenni, Mérész-edző a legjobbjait küldte a küzdőtérre, és a „nagyok” semmit sem bíztak a véletlenre. Néhány perc múlva helyreállt a rend (68-83). A végén a rendkívül hasznosan játszó Körtélyesi pillanatai következtek, a klasszis jó dobások mellett lepattanókkal és gólpasszokkal vétette észre magát (végül mindkettőből nyolcat íratott fel a neve mellé). A hajrában már csak az ellenfél volt eredményes – kiváltképp távolról –, akiknek összesen harmincöt triplakísérletük volt. Persze ez a végeredmény szempontjából már nem osztott, nem szorzott.
Kosárlabda NB I/B Nyugati csoport, 4. forduló:
Agrofeed Széchenyi Egyetem Győri KC–HOYA-Pannon Egyetem Veszprém 76-91 (16-24, 13-23, 29-23, 18-21)
Győr, 200 néző. Vezette: Horváth, Török, Magyari.
Győr: Márkus 18/15, Baruta 11/3, Hajmásy 21/15, Gombás, Horváth Á. 2. Csere: Kovács S. 17/6, Horváth G. 5, Papp 2, Sziráki, Zábó, Palavits. Vezetőedző: Csaplár-Nagy Ervin.
Veszprém: Novák 7, Sipos 8, Kámán 24/6, Körtélyesi 14, Takács 18/6. Csere: Vertetics 16, Kovács D. 4, Oltárczy, Kováts. Vezetőedző: Mérész Csaba.
Mérész Csaba: – Örülök, hogy ígéretünkhöz híven csapatként őröltük fel a győrieket. Most nem a védekezésünk dominált, inkább jó százalékkal dobtunk. Egy pillanatig sem forgott veszélyben a sikerünk, még akkor sem, mikor jelentős előnyünk birtokában csökkent a koncentrációnk, vagy mikor kezdtünk volna fáradni.
