A másodosztályú pontvadászatban legutóbb negyedik helyen végzett mieinknek hamar kialakult a következő évadbeli sportolói kerete, illetve állt össze az előkészületi programja. Az augusztus elején kezdődött alapozás során a megfelelő kondíció megszerzésén volt a hangsúly, ám a fizikai feladatokat tömörítő erőgyűjtés „árnyékában” labdás elemeket és helyzetgyakorlatokat is átvettek Körtélyesi Gergelyék. Az új szerzemények próbálták minél gyorsabban felvenni a ritmust, igyekeztek alkalmazkodni a helyi közeghez, azonosulni a tréningek hangulatával, de a vártnál lassabban tanulták meg az itteni játékrendszer alapjait. Mint megtudtuk: a leigazolásuknál szempont volt a jellemük és a személyiségük, mint ahogy az is, hogy az adott és jól működött szerkezetbe és alaptaktikába beilleszthetők legyenek, s csapatban gondolkodjanak. Elvárás volt velük szemben, hogy áldozatot hozzanak a közösségért, az egyéni szándékaik a klubérdek mögé szoruljanak. A teszttornák és a -mérkőzések igazolták, hogy – bár a beilleszkedésükkel nem volt probléma, beálltak a sorba, azért – a „régi bútordarabokkal” még szokniuk kell egymást a pályán. Nincs is ezzel semmi baj (a közös munka napról-napra hozta össze a kollektívát), ugyanis a cél, hogy a kereten belül egyensúly jöjjön létre, egység teremtődjön: egy, a korábbinál is stabilabb és ütőképesebb társaság formálódjon. Ez nem megy egyik napról a másikra…
Fotó: foto24.hu
– Kemény munkát végeztünk az elmúlt másfél hónapban, ezen időszak alatt – a Starhon Katalin adjunktus által „előírt” erőnléti és koordinációs, valamint az általam „gondozott” kosárlabda-képzési feladatok során – komoly terhelést kaptak a tanítványaim – mondta Mérész Csaba vezetőedző. A srácok a nyári pihenőt követően gyorsan belerázódtak a munkába, ami jól is jött, mert mostanáig temérdek dolgot kellett elvégeznünk. Szerintem egyikük sem unatkozott a ráhangolódás közepette, azon helyi tehetségek, saját nevelésű fiatalok sem, akik nyáron a felnőtt-keret mellett iparkodtak. Bátran kijelenthetem: egytől-egyig jól dolgoztak, példás volt a hozzáállásuk. A mögöttünk hagyott hetekben „ütős” ellenfelekkel is találkoztunk, az eredmények viszont másodlagosak voltak. Mindenkinek szereplési lehetőséget adtam, több rotációt kipróbáltunk, lévén, tudni akartam, hogy kire, hol számíthatok. A lényeg az volt, hogy az előzőnél erősebb garnitúra összecsiszolódjon, osztatlan képet adjon. Menet közben szembesültem azzal, hogy pár hétnyi közös munkára még szükségünk lenne, hogy a gépezetben minden és mindenki a helyére kerüljön. A holt idényben elkövettünk néhány olyan hibát, amit a szezon közben már nem szabad. Nem mindig találtuk a helyes opciót, ezzel együtt sok bíztató dolgot láttam. Az összkép bizakodásra ad okot, a keret összetétele és az elvégzett munka elégedettséggel tölt el. Sajnos Kámán Tamás az erőgyűjtés jelentős részét kihagyta, egyetlen felvezető derbin sem állhatott a rendelkezésünkre, mert a lábával akadtak gondok. Szerencsére a vádli-sérülése a múlté, hétvégén már ott lehet a sorainkban. A jó szellemű legénységünk csapatként funkcionálna. Reményeim szerint minden összecsapáson teljes szívvel küzdünk majd, így bárki jön velünk szembe, nyerni szeretnénk. Egy kemény és harcos gárdát látnék viszont a parketten, amely a végsőkig küzd. Még most is azon fáradozunk, hogy egy eredményes és mindenkire veszélyes alakulatunk legyen. Gyors és agresszív kosárlabdát játszanánk, ahol mindennek az alapja a csapatszintű védekezés. A produkciónk eddig nem volt az igazi, ám bizakodom, hogy Törökbálinton „kivágjuk a rezet”. Hiszem, hogy Hegedűs Attiláék meg akarják mutatni, hogy mit tudnak.
– Felesleges lenne bármilyen esélylatolgatásba belemenni, a legfontosabb, hogy csoportunk első négy helyének egyikén zárjuk az alapszakaszt és jegyet váltsunk a felsőházi rájátszásra – tette hozzá Naményi Miklós, a sportkört működtető gazdasági társaság ügyvezetője. Nekünk most nem az A-csoportra kell fókuszálnunk, azon túl, hogy versenyben lennénk a minél jobb ligabeli pozíciókért. A bajnokság nem ígérkezik könnyűnek, alighanem most is nagy harc lesz a dobogóra kerülésért. Mi ezúttal sem másokkal törődünk, hanem magunkkal, a ránk váró teendőkkel. Az osztály továbbra is sok acélos „brigádot” számlál, rajtunk kívül vannak még jó csapatok a mezőnyben.
A sokra hivatott veszprémieknek eleinte szüksége lesz némi türelemre – szurkolói részről –, tudniillik Mérész-edző valahol új csapatot épített, s épít most is. Körtélyesi Gergelyék nem ígérgetnek, ha úgy tudnak játszani, ahogy azt a trénerük elvárja, akkor bárkit mattolhatnak a mezőnyben. Mindent megtesznek majd egy sikeres szereplés érdekében. A közönség nyilván egy támadószellemű csapatnak drukkolna, ahol mindenkinek jut labda, ám az alap továbbra is a szigorú védekezés lesz, amiből gyors és könnyű kosarakat lehet szerezni.
A HOYA-Pannon Egyetem Veszprém hétvégén az MTK Törökbálint pályáján vizitál. A hazaiak tavasszal hetedikek lettek az NB I/B-ben, zsinórban ötödször jutottak be a felsőházi playoff-ba. Jövőre is oda vágynak. Az előző kiírásbeli együttesükből hárman távoztak, Mohay Péter (Tiszaújvárosi Termálfürdő Phoenix KK) került az érkezői rovatba, illetve több fiatalt „hoztak fel a nagyokhoz”. A sportolóik zöme húsz év körüli, igaz, régóta pallérozódnak a felnőtt sorozatban. – A csoportban az Oroszlányi SE Lions az egyik favorit, de szorosan ott van mellettük a veszprémi kör is – jegyezte meg a királynék városában is pattogtatott Szarvas Gábor, az „emtékások” vezetőedzője. Szerintem nem gyengültünk nyáron, a felkészülést pedig keményen végigdolgoztuk. Kíváncsian várom, hogy a fiatalos lendületű gárdám, vagy az érettebb produkcióra képes bakonyi csapat diadalmaskodik, persze az előbbi verziónak sokkal jobban örülnék. A felkészülés során kétszer is megálljt parancsoltunk Oltárczy Mátééknak, azonban az akkori sikerek nem jelentenek semmit: a nyári győzelmek nem altatnak el bennünket. Egy biztos, felkészültünk a riválisunkból, nem hinném, hogy valamivel is meglephetnek minket.
