Már csak három forduló van hátra az NB I/B Nyugati csoport alapszakaszából, a tabella élén pedig – tizenhét-kettes győzelmi-vereség mutatóval – továbbra is a mieink állnak. Az eredménysor még szebben hangzik, ha hozzátesszük, hogy kosárlabdázóink a legutóbbi tizenhét fellépésüket megnyerték. Múlt héten megerősítették ebbéli pozíciójukat: a vártnál könnyebben bántak el a Bajai Bácska FKE-vel (100-67). A veszprémieket nem altatta el, hogy a felek között jelentős eltérést mutatott a táblázat. Később sem lassítottak, a labdaszerzéseik révén gyors támadásokat vezettek, nem hagyták érvényesülni a Duna-partiakat. Körtélyesi Gergelyék csak néha engedtek a szorításból, rendszerint a bajaiaknál magasabb fordulatszámon pörögtek, időnként a szurkolóknak is játszottak. Kontroll alatt tartották az eseményeket, minden energiájukkal azon voltak, hogy megfojtsák a vendégakciókat. Fordulás után erődemonstrációval jelentkeztek, a sportág valamennyi elemében jobbak voltak a nyomás alatt tartott ellenfélnél – az előnyük harminc, majd negyven pont lett. A hajrában a diadalittas gárda már nem törte magát, ezzel együtt továbbépítette a sikerszériáját.
A Rátvay Tamás, Berneczei László és Kovács Benedek húzta soproniak jelenleg utolsó előttiek, vagyis három győzelemmel és tizenhat vereséggel tizenegyedikek. Az előző öt csatájukon kikaptak – hétvégén az Oroszlányi SE Lionstól (107-65) –, idén csak a sereghajtó Alba Fehérvár II-t mattolták. A másik két sikerük 2016. szeptemberéből származik. Decemberben Kámán Tamásék három negyeden át igazolták, hogy komoly potenciállal rendelkeznek, a végén azonban alaposan visszavettek a tempóból (95-70). A mieink akkor hamar nyomatékosították, hogy nekik fontos a dicsőség: ezért sokáig más ritmusban és dimenzióban tüsténkedtek. Összhang és egység jellemezte a produkciójukat, teljesen elbizonytalanították az állva hagyott riválist. Óriási fölényben voltak, a nagyszünetben harminc, míg a térfélcsere után negyven pont volt a differencia. Szervezetten és sok kapacitással játszottak, ám a záró negyedben indokolatlanul alacsony fokozatba kapcsoltak. Később leblokkoltak, amit az addig cipóra vert vetélytárs „megköszönt”: megfelezték a párharc során mutatkozott legnagyobb eltérést. A hazaiak utóbb bevallották: sajnálják, hogy így kiengedtek.
– Olyan hozzáállással és szellemben kell „muzsikálnunk”, mint tettük azt anno ellenük a Vetési gimnáziumban három negyeden át – mondta Mérész Csaba vezetőedző. – Összeszedett védekezéssel és jó dobóformával most is nyerhetünk, kihasználhatjuk a hullámvölgyeiket. Ezúttal is próbáljuk kihozni magunkból a maximumot. Kemény, harcos ütközetre számítok, hiszen mégiscsak ők játszanak hazai pályán, de mi szeretnénk azt továbbépíteni, amit ősszel elkezdtünk. Örülünk annak, hogy a bajaiak ellen kijött a lépés, igaz, az már a múlt, csak előre nézünk. Most már szeretnénk megnyerni az alapszakaszt, ha erre gondolok: bízom a csapatban. A sorsunk a saját kezünkben van, hajtunk-dolgozunk, hogy átugorjuk ezen magasságot. Ám nem szaladunk túlzottan messzire, mérkőzésről-mérkőzésre haladunk előre.