Már csak két forduló van hátra az NB I/B-s sorozatból és a nyugati „blokkot” továbbra is Kálló Nándorék vezetik: tizennyolc–kettes győzelmi-vereség mutatóval. A zsinórban elért tizennyolcadik sikerüknek múlt héten örülhettek, a dicsőségszériájukat a Hűség városában, a Soproni MAFC-NyME katlanjában építették tovább (61-74). Az akaratban azért el nem égő, az istrángot ritkán szaggató vendégek az első negyedben öt triplát dobtak, aztán sok próbálkozásuk célt tévesztett. Ezzel együtt érezhető volt, hogy a mieink nagyobb játékerőt képviselnek, a nagyszünetben magabiztosan vezettek. A hazaiak próbáltak kellemetlenkedni, a különbség ennek megfelelően öt-tizenöt pont között változott, mikor feljebb jöttek, Nebojsa Pavlovicék jobban figyeltek a történésekre. Az éllovas ellenőrzés alatt tartotta a párharcot, így nem osztott, nem szorzott, hogy a végén tovább esett az amúgy sem magas színvonal, de ez nem befolyásolta a lényegi kérdéseket.
Az immár alapszakasz-elsőségre törő egyetemisták már ismerik a receptet, hogy a pápaiakat miként lehet megverni, lévén, decemberben – az idény egyik legjobb produkciójával – idegenben mattoltak (67-102). Akkor Jilling Lászlóék a játék minden elemében felülmúlták a vetélytársat, akik az első percben vezettek először és utoljára. A megyei rangadón a vendégek domináltak: jobban koncentráltak, fegyelmezetten és pontosan vitézkedtek, próbálták kikapcsolni a másik oldal kulcsembereit. Csapatként működtek, könnyen kerültek helyzetbe, igaz, Vajda József vezetőedző elbizonytalanított tanítványai néha közelebb lopództak. Mikor nyíltabb lett a csata, a jobban összpontosított veszprémiek elszántabbak és magabiztosabbak lettek. Néha akadozott ugyan a gépezet, ám 46-58 után már csak egy együttes volt a pályán. A listavezető nagy szívvel küzdött sportolói egymás kezére játszva robogtak előre, miközben a hitüket vesztett hazaiak elkészültek az erejükkel, elkedvetlenedtek és teljesen leeresztettek.
A megyebeli rivális az előző három fellépését elvesztette (otthon: –Oroszlányi SE Lions 61-79, –Agrofeed Széchenyi Egyetem Győri KC 71-87; idegenben: –MTK Törökbálint 104-41), vagyis az élmezőny tagjain nem találtak fogást. Előtte háromszor nyertek, akkor a tabella hátsó feléhez tartozó alakulatokat vertek meg. Jelenleg nyolcadikak, kilenc győzelemmel és tizenegy vereséggel, de azt a klubot, ahol Nikola Majic, Keresztes Rafael, Szanati Mátyás és Kálmán László pattogtat, azt nem szabad lebecsülni. Utóbbira különösen kell figyelni, mert a pápaiak játékát nagyban az egykori válogatott karmester határozza meg. A mieink igyekeztek a lehető legjobban rájuk hangolódni, ezért „állig felfegyverkezve” mennek a csatába. Most kizárólag erre a derbire fókuszálnak, nem terveznek távolabb, noha az összecsapás sajátos jelentőséggel bír: egy diadallal a teljes liga alapszakaszát behúzhatják. Tehát a sarat prímán álló HOYA-mezeseknek a céljaik elérése szempontjából nyerniük kell…
– Az ilyen, különleges hangulatú találkozók előtt nincs gond a motivációval, mindig feldob bennünket, ha a megyebeli ellenféllel futunk össze – mondta Mérész Csaba vezetőedző. – Úgy vélem, hogy a két csapat jól ismeri egymást, kevés meglepetéssel szolgálhat a másiknak. Elméletben már tudjuk, hogy miként kerekedhetünk föléjük. A napokban mindezt a pályán, élesben kell bemutatnunk. Egy biztos, okos játékkal győztesen kerülhetünk ki a meccsből. Kellenek a jó egyéni teljesítmények, de összességében közösségként kell kosárlabdáznunk. Az elmúlt hónapokban összekovácsolódtunk, egység alakult ki a srácok között, ezért minden bajnokit meg akarunk nyerni. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy harcos gárda vár ránk, emiatt próbáljuk végig mi diktálni a tempót. A mérkőzés elejétől keményen kell védekeznünk, ám a gyors labdajáratásról sem szabad megfeledkeznünk. Egy jó eredménnyel stabilizálhatnánk az első helyünket. Esélyesebbek vagyunk, de nem kapaszkodhatunk ebbe, mivel láttuk már, mikor borult a papírforma. Még van mit csiszolódnunk, igaz, időnként közel járunk ahhoz a játékhoz, amit elvárnék a csapattól. Remélem, jó napot és még jobb formát fogunk ki.