Az addig 9 bajnokságot és 12 Magyar Kupát megnyerő csapat sokkal korábban kinőtte a középiskolai tornatermet, ahol egyre cikibb volt fogadni a külföldi csapatokat. Ekkor már Európában is nevet szerzett magának a klub, hiszen 1992-ben elhódította a Kupagyőztesek Európa Kupáját, majd még kétszer szerepelt a sorozat döntőjében. Jellemző eset volt, amikor 1990 tavaszán a KEK-elődöntő első összecsapása előtti napon a későbbi kupagyőztes spanyol Teka Santander játékosai és vezetői kiakadtak, mert nem akarták elhinni, hogy másnap ott lesz a meccs, ahová edzeni szállították őket. A szabályok szerint a mérkőzés előtti napon a vendégcsapatnak joga van ott gyakorolni, ahol majd játszani fognak játékosaik, hogy lehetőségük legyen némileg belakni a létesítményt. Nem titkolták döbbenetüket a spanyolok, hogy egy iskolai tornateremben lesz a KEK-elődöntő, mondván több kelet-európai országban kézilabdáztak már, de mindenhol „normális” sportcsarnokban. Itt pedig a kevés nézőt befogadó lelátó mellett bordásfalakat és helyenként reklámokkal eltakart falfelületet láthattak. Hát igen, égett az arcunk a szégyentől...
Többszöri ígérgetés után végül lett pénz – no nem egy új arénára, hanem a Március 15. utcai tornaterem átalakítására. A felújítás megkezdése előtt 2000. május 5-én az Ózd elleni bajnokin – ami egyébként a visszavonuló Zubjuk Igor búcsúmeccse volt – lépett utoljára pályára a Fotex KC a Március 15. utcai iskolai tornateremben. A tervek szerint az iskolai tanév befejeztét követő napon kezdődött volna a beruházás, és a szeptemberi becsengetés előtt a kivitelező ARÉV Rt. dolgát végezve vonult volna le a terepről. Ezzel szemben a közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt csak augusztus 29-én kezdődött el a munka, és végül 2001. február 6-án a Pécs elleni bajnoki volt az első kézilabdameccs a kibővült, megszépült, és immár sportcsarnoknak nevezhető létesítményben.
Közben zajlott az élet, és a Fotex KC ezen kívül is számos problémába ütközött. Éles József majdnem végzetes autóbalesetet szenvedett, kétséges volt, hogy mikor tud újra kézilabdázni, ha fog egyáltalán. Így a nyártól szerződtetett új vezetőedző, a horvát Zdravko Zovko elvesztette csapata vezérét. Akkor igazolt Veszprémbe a kiváló beálló, Bozidar Jovic, majd Zovko kérésére szerződtették Zlatko Saracevicet is. Mindkettő remek befektetésnek bizonyult. A klub vezetőit az a teher is nyomta, hogy elvesztették a magyar bajnoki címet – ugyanis Skaliczki László szakmai vezetésével a Dunaferr SE lett az aranyérmes –, amit azonnal vissza akartak szerezni. Ezeket a problémákat tetézte, hogy a tervekkel ellentétben a csapat nem edzhetett és nem játszhatott a saját otthonában, hanem pályaválasztóként házról házra járt.
Akivel csak lehetett, pályaválasztói jogot cserélt a Fotex. Hét idegenbeli mérkőzés után 2000. november 2-án következett a Szeged elleni „hazai” rangadó Várpalotán, amit 12-8-as félidei vezetés után 22-16-ra nyertek meg a veszprémiek. „Nagy Laci nélkül szárnyaszegett volt a Szeged. Tanulság: nem szabad eladni értékeinket...” – nyilatkozta a meccs után Győrffy József, a Fotex KC elnökségi tagja arra utalva, hogy a Tisza-partiak nem sokkal korábban adták el Nagy Lászlót a Barcelonának.
Később további négy meccset játszottak Várpalotán a veszprémiek, valamint a KEK első fordulójában a litván Siauliai elleni visszavágót is, az odavágót pedig egy nappal korábban Pápán, mert a szerény képességű egyetemi csapat lemondott a pályaválasztói jogáról. A KEK második fordulójában az osztrák Bregenz elleni visszavágót is Pápán rendezték december közepén. Az otthona visszafoglalásáig az új évben még két bajnokit játszott a Fotex a veszprémi Vetési gimnáziumban. A „hontalanság” nem zavarta meg a csapatot, amely mind a húsz mérkőzését megnyerte. Csak Cegléden és Kiskőrösön „csikorgott a gépezet”, amit az egygólos különbség jelez, a többi összecsapást fölényesen nyerte a gárda.
A felújított Március 15. utcai csarnokot hivatalosan 2001. február 6-án, a Kiskőrös elleni mérkőzés előtt avatta fel Dióssy László, Veszprém polgármestere és Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter. Az ünnepi műsorban fellépett Nagy Bandó András humorista és Cserháti Zsuzsa táncdalénekes. A kivitelezők jutalmazásakor a kitüntetések átadásában közreműködött Helbert Ágnes, Magyarország szépségkirálynője.
