Ahogy arról tudósítottunk is, a Telekom Veszprém férfi kézilabdacsapata 26-22-re múlta felül a vendég Gyöngyös alakulatát az NB I vasárnap esti mérkőzésén. A hetedik forduló ugyanakkor tartogatott még egy szép pillanatot az Arénában. Egy kisfiú a lefújást követően felemelt egy kartonpapírt, amelyen az állt, hogy
„Patrik, kérlek, nekem adod a mezed?”
A kilátogató szurkolók még részesei lehettek annak, hogy a balátlövő odaszaladt a gyermekhez, majd valamit a fülébe suttogott. A mez viszont nem került le Ligetváriról, aki ezt követően távozott is a nézőtérről. Megkerestük Patrikot, aki jelenleg válogatott összetartáson vesz részt, hogy mesélje el, végül miben maradtak a gyermekkel.
Amikor véget ért a mérkőzés, csapattársam, Omar Jahja hívta fel a figyelmemet, hogy a lelátóról egy fiú valószínüleg nekem üzen. Sejtette, hogy mi lehet a gyermek kérése. Odaszaladtam a kicsihez, de az igazság az, hogy picit mindketten meg voltunk illetődve, így még csak be sem mutatkoztunk egymásnak. Belesúgtam a fülébe, hogy kötelező a jelenésem az öltözőben, de utána visszatérek hozzá!
Ligetvári Patrik pedig betartotta a szavát: miután Momir Ilics vezetőedző megtartotta értékelő beszédét, a huszonöt éves kézilabdázó visszafutott a fiatal szurkolóhoz a mezével. Patrik elmondta, ő maga is meghatódott, valószínüleg mindig emlékezni fog erre a pillanatra. Már csak azért is, mert a fordítottját már megtapasztalta.
Emlékszem, gyerekként sokszor kijártam a szüleimmel a Veszprém mérkőzéseire, amelyek akkoriban még a Március 15. utcai sportcsarnokban zajlottak. Jelenlegi edzőmtől, Gulyás Pétertől egyszer kaptam egy csuklószorítót, amely a mai napig megvan. Bízom benne, hogy a kis szurkolót hamarosan már az egykori mezemben pillanthatom meg a lelátón!
– zárta bizakodva Ligetvári Patrik.
Újságírói véleményem kimondatja velem, hogy ezek a pillanatok legalább annyira hangsúlyosak a sportban, mint a győzelmek. Hogy miért? Mert drukkerek nélkül nem lehet sikeres egy csapat. Ha a játékosok pedig így állnak a jövő szurkoló-nemzedékéhez, akkor a veszprémi hangulat továbbra is páratlan marad a világban.