Egyszer megkérdeztem Hajnal Csabától, hogy mi a fontosabb, a magyar bajnoki cím vagy az eredményes nemzetközi szereplés. A veszprémi férfi kézilabdasport legendás vezetője kapásból azt válaszolta, hogy a hazai elsőség a legfontosabb, mert ebben az esetben a klub a saját profiljában piacvezető Magyarországon, ami támogatás és reklám szempontjából vonzóbb az itthoni, ugyancsak piacvezető cégeknek.
A feladat tehát adott: a pénteken kezdődő és az egyik csapat két győzelméig tartó bajnoki döntőben a Telekom Veszprémnek le kell győzni a bajnokság alapszakaszát megnyerő, így pályaelőnnyel rendelkező OTP Bank-Pick Szegedet. Statisztikailag a bakonyiak tűnnek esélyesebbnek, ugyanis eddig 26 aranyérmet nyertek az NB I-ben, míg a Tisza-partiaknak ez csak ötször sikerült (bár 2018 óta az arány 3:1 a szegediek javára).
Az idei szezon mérlege is a veszprémiek számára kedvező, hiszen a szegedieket legyőzve ismét elhódították a Magyar Kupát, a Bajnokok Ligájában oda-vissza nyert a Telekom – ráadásul idegenben megsemmisítő, 13 gólos különbséggel –, a bajnokság alapszakaszában pedig mindkét együttes hozta a hazai meccset. Ám a statisztika csupán történelem, az idei bajnoki cím azé a csapaté lesz, amelyik az elkövetkező döntő két vagy három mérkőzésén rá tudja erőltetni akaratát a másikra.
Megszakítás nélkül 2002 óta csatázik a magyar bajnoki címért ez a két klub, előtte a veszprémiek a Dunaferrel, az Elektromossal, a Rába ETO-val, a Budapesti Honvéddal, a Tatabányával és időnként a szegediekkel harcoltak meg az aranyéremért. A hazai mezőny pénzügyi- és játékoserejének ismeretében a jövőben is a bakonyiak és a Tisza-partiak között dől el a bajnoki cím sorsa, annak ellenére, hogy a következő idényre jelentős személyi változások lesznek mindkét öltözőben. Ugyan feltételezhető, hogy a távozók utoljára szeretnének még egy nagyot villantani, de az sem lenne meglepő, ha már az járna a fejükben, hogy hamarosan egészségesen kell jelentkezniük új állomáshelyükön, ezért nem vállalják be a sérülés veszélyét, azaz nem küzdenek inuk szakadtáig. Hogy így lesz-e vagy sem, Hajnal Csabát idézve: „Majd kiderül a 20x40 méteresen...”