A Testnevelési Főiskolán egy évfolyamon tanultam a 41 éves korában autóbalesetben elhunyt Pusztai Lászlóval, a 25-szörös magyar válogatott labdarúgóval, aki akkor már a Ferencváros szakosztályvezetője volt. Sokat beszélgettünk az órák között és a gyakorlati foglalkozások szüneteiben. Mi más is lehetett volna a fő téma, mint a futball, hiszen én ugyanilyen munkakörben dolgoztam a Veszprémi SE-nél.
Gyakran kerültek szóba a Fradi-drukkerek, akik amellett, hogy szurkolásukkal gyakran szárnyakat adtak a csapatnak, viselkedésükkel nem kevés gondot is okoztak a klubnak. Elmondta, hogy a többszöri pénzbüntetés, pályabezárás és zárt kapus meccs nincs arányban azzal a támogatással, amit a szurkolóktól kapnak, nem szólva az erkölcsi kárról, hogy itthon és külföldön megbélyegzik az egyesületet. De nincs mit tenni, mert a közönséget nem lehet leváltani, mint az edzőt.
Pár éve hozták divatba a drukkerek a „Vedd le a mezt!” sztorit, amikor elégedetlenségük kifejezéseként leparancsolták a szerelést a játékosokról – többek között Újpesten, Kispesten, Székesfehérváron, Szombathelyen, Diósgyőrben a hazai futballistákról, Andorrában pedig a magyar válogatott tagjairól. Ma is előttem van a diósgyőri eset, elsősorban a veszprémi nevelésű Novothny Soma döbbent tekintete miatt. Az újpesti esetnél pedig a színes bőrű idegenlégiósok nem is értették, hogy mi akar ez lenni. Szerintem ilyenkor elszakad az a szemmel nem látható, csak a szívvel és a lélekkel érzékelhető szál a sportolóban, ami az ünneplések idején a szurkolókhoz kötötte.
Gyanítom, így érezhetett a Barca-meccs után az öltözőbe siető és ott zokogó Rodrigo Corrales is, miután a kapustársa, Biosca nevét skandálta az O-szektor egy szoros meccsen még sokkal a vége előtt, amikor a világ legpatinásabb klubja volt az ellenfél csütörtökön a Veszprém Arénában. A mérkőzés alatt, majd után is védelmébe vette kapusát Momir Ilics vezetőedző és a játékostárs Kentin Mahé. Nem tartom kizártnak, hogy ezzel ők is kihúzták a gyufát, mert a szurkolónak mindenhez joga van ugyebár, de hogy veszi az ki magát, ha valaki kikéri magának a sértést.
Megjegyzem, nem először történt ilyen a Veszprém Arénában. Emlékszem, amikor Mirko Alilovic lecserélését követelték hasonló módon, amit lelkileg rosszul élt meg az Európa- és világbajnoki ezüstérmes horvát kapus, de magába fojtotta az érzéseit.
Ám nem csak „bioszkázás” volt csütörtökön az O-szektorban. Volt még cigányozás, buzizás, valamint „sájszézás” a meccset végig korrekten vezető német játékvezetőknek. Ezzel nem segítik a csapatot a szurkolók! Sőt, többet ártanak vele, mint a pályán elszenvedett vereség, mert a következő meccseket meg lehet nyerni, de az elvesztett bizalmat sokkal nehezebb visszaszerezni, ha lehet egyáltalán. Pedig a meccs előtt majdnem az egész szektort befedő molinón azt üzenték a fiúknak magyarul és angolul, hogy: EGYÜTT MINDENEN ÁT! A kedvenceinek sokszor szárnyakat adó O-szektor ezúttal nem nőtt fel a feladathoz…