Csütörtökön hivatalosan is bemutatta új vezetőedzőjét az élvonalban szereplő veszprémi futsalklub. A Dunaújvárosból érkező Fehér Zsolt – aki Frank Tamás helyére érkezik – két plusz egyéves szerződést írt alá az újra nagy terveket szövögető, az NB I közvetlen élmezőnyébe vágyó bakonyi klubbal.
A negyvenkét esztendős Fehér Zsolt fiatal kora ellenére roppant tapasztalt szakembernek számít a honi mezőnyben. Futsalos múltja egészen 1997-ig nyúlik, játékosként ekkor ismerkedett meg a sportággal, már az NB I első országos kiírásában is szerepelt a Rubeola csapatában. Ahogy akkoriban szinte mindenki, a futsallal párhuzamosan nagypályán is játszott. Egészen 2008-ig futsalozott, amikor is az FTC játékosaként súlyos keresztszalag-szakadást szenvedett.
A zöld-fehérek előbb másod-, 2010-től pedig vezetőedzőként számítottak a szakértelmére. Az idény végén pedig bronzérmet szereztt a gárda az NB I-ben, ami azóta is a klub legnagyobb sikere. A 2011/2012-es évad elején a másodosztályú Dunakeszihez igazolt, amellyel sikerült feljutnia az élvonalba. A 2014/15-ös szezonban Győrben dolgozott másodedzőként a spanyol Jordi Illa Solé mellett. A leghosszabban pedig Dunaújvárosban tevékenykedett, ahol már 2013-ban vállalt feladatokat, a 2015/2016-os kiírástól pedig át is vette a gárda irányítását, amellyel ezüst- és bronzérmet szerzett az élvonalban. Edzősködése idején a Dunaferr a bajnokság meghatározó csapata lett.
Klubedzői munkája mellett 2013-tól 2018-ig dolgozott a magyar válogatottal is a spanyol Sito Rivera mellett, 2015-ben pedig átvette az U21-es válogatott irányítását.
A válogatott szerepvállalásom során nagyon sokat fejlődtem, rengeteget tanultam Sito Riverától. Az U21-es csapattal hét nemzetközi tornát tudtam nyerni, amit óriási sikernek tartok. Szintén büszke vagyok a ferencvárosi és a dunakeszi időszakomra is, noha a legnagyobb sikereket kétségkívül Dunaújvárosban értük el
– tekintett vissza eddigi pályafutására a szakember, aki a Dunaferr szakvezetőjeként az elmúlt években mindig rendre hatalmas csatákat vívott a veszprémiek ellen.
Igazi presztízsharc alakult ki a két gárda között.
Mindig kiélezett, felfokozott mérkőzéseket vívott egymás ellen a két alakulat. Többen is Veszprémből igazoltak Dunaújvárosba, nekik is plusz motivációt jelentettek a közös párharcok. Szenzációs meccseket vívtunk, úgy, hogy mindkét csapatban csak magyarok játszottak. Nagyon megfogott az a hangulat, ami a Veszprém hazai mérkőzésein tapasztalható. Edzőnek, játékosnak egyaránt ez is egy plusz motivációt jelent. A remek infrastruktúra mellett ez is szerepet játszott abban, hogy ide igazoltam. Mindemellett úgy éreztem, hogy hét év után rám fér a megújulás, és az újvárosi csapatnak is jót tehetnek majd az új impulzusok
– indokolta klubváltását a szakember.
Fehér Zsoltnak határozott elképzelései vannak arról, hogy milyen Veszprémet szeretne látni a pályán a következő idényben. Mint fogalmazott, minden erejével azon dolgozik, hogy a lehető legjobban sikerüljön megerősíteni a gárda keretét. Elárulta, több korábbi játékosa is jelezte, szívesen dolgozna vele a bakonyi megyeszékhelyen.
Ha az elképzeléseinknek megfelelően tudunk erősíteni, nagyon komplex csapatot tudunk kialakítani, amely gyorsan vált védekezésből támadásba, illetve támadásból védekezésbe. Magyar szinten nagyon gyors csapatot szeretnék látni. A Veszprém az utóbbi időben kiválóan kontrázott, természetesen ezt is szeretném megőrizni. A legfontosabb azonban, hogy olyan csapatom legyen, amelyben a játékosok „meghalnak” egymásért. Olyan együttes, amely az első pillanattól kezdve út-vág, mint az ipari áram. Nem szeretnék leszegett fejű játékosokat látni, mert – ahogy mondani szoktam nekik – aki lehajtja a fejét, annak levágják. Azt akarom látni, hogy a fiúk a mérkőzés utolsó másodpercében is csúsznak-másznak. Ha éppen nem tudunk nyerni, a szurkolók akkor is büszkék legyenek a csapatukra.
A fentiekből is kiderülhet, hogy Fehér Zsolt a szenvedélyes edzők közé tartozik, amely miatt korábban többször is összetűzésbe került a játékvezetőkkel. Elmondása szerint e tekintetben mára már lehiggadt, de továbbra is fanatikusan áll a munkához, s ezt a szemléletet tanítványaira is szeretné átragasztani.
Korábban többször is kiállítottak a játékvezetők reklamálás miatt. Le kellett higgadnom, hiszen nem tehetem meg, hogy a csapatom elveszítsen. Sokat tanultam ezen a téren, ezt bizonyítja, hogy az elmúlt két évben egyszem sem kaptam piros lapot. Ettől persze még fanatikusan állok a munkához, s ezt a játékosaimnak is át fogom átadni. Ha kell, akkor minden meccs után újraparkettáztatjuk a Március 15. utcai csarnokot, mert a fiúk fel fogják szántani.
Az 1. FCV új mestere szigorú szakember hírében áll.
Számára első a csapatérdek, s nem tolerálja azt, ha valaki az egyéni céljait a közösség érdeke elé helyezi.
Úgy vélem, hogy az edzői szakma hetven százalékban a pedagógiáról szól, húszban a szakmai tudásról, tízben pedig a szerencséről. Szigorú vagyok, abból az iskolából jöttem, amikor az ajtón kifelé és befelé is kopogni kellett. A tiszteletet meg kell adni egymásnak és az ellenfélnek is. Sok beszélgetés vár ránk a fiúkkal. Meg kell találnunk a közös hangot, s ha meglesz közöttünk a „kémia”, akkor biztosan sikeres időszak vár ránk. Ha Vincze Ottóval, Horváth Ferenccel, Fekete Róberttel vagy éppen Hosszú Ádámmal meg tudtam értetni magam, akkor itt is sikerülni fog. Mindig meghallgatom a másik fél véleményét is, s közösen találjuk meg a megoldást. Azonban, ha valaki véteni fog a közösségünk ellen, azt rövid időn beül el fogom távolítani. Még akkor is, ha az illető egyébként a legjobb játékosunk, s mindenki felkapja a fejét a hírre. A szorgos hangyák ugyanis sokszor többet érnek, mint egy vezérhangya
– fogalmazott a tréner, aki hamarosan városunkba költözik. Ezzel is jelezni kívánja, hogy a veszprémi (futsal)közeghez kíván tartozni.
