vehir.hu - címke

Régmúltban viharok dúltak szeptemberben Amiről az időjárás mesél

Régmúltban viharok dúltak szeptemberben A szeptember még nyár és már ősz is – bár hivatalosan az ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a betakarítás, a szüret, egyúttal pedig a szántás-vetés időszaka. Mint általában, a betakarítás és vetés, nemkülönben pedig a szüret időszakában nagyon sok függ az időjárás alakulásától. Kovács Győző meteorológus és helytörténeti kutató írása. 2024. szeptember 2. 15:47

Fegyverraktárat találhattak Bándon

Fegyverraktárat találhattak Bándon Bánd-Essegvár 2024. évi feltárásának negyedik napján különleges leletegyüttes látott napvilágot – közölte a Laczkó Dezső Múzeum. 2024. augusztus 19. 10:57

Miért éppen augusztus 20-án ünnepeljük az államalapítást? augusztus 20

Miért éppen augusztus 20-án ünnepeljük az államalapítást? Államalapító Szent István királyunkat a legenda szerint 1000 karácsonyán, más történészi elméletek szerint 1001 újévében koronázták meg. Halála napja pedig az általánosan elfogadott tézis szerint 1038. augusztus 15-én következett be. Akkor mégis miért 20-án ünnepeljük államalapításunkat? Cikkünkben erre keressük a választ. 2024. augusztus 19. 23:00

'Hogy ha szép és tiszta Boldogasszony napja, jó jel, mert bő borral a szüretnek tája' Amiről az időjárás mesél

'Hogy ha szép és tiszta Boldogasszony napja, jó jel, mert bő borral a szüretnek tája' "Hogy ha szép és tiszta Boldogasszony napja, Jó jel, mert bő borral a szüretnek tája." - írták egykor elődeink, de hogy ezt mennyire is igazolja az időjárás a történelemben Veszprémben, arra Kovács Győző helytörténeti kutató és meteorológus keresi a válaszokat írásában. 2024. augusztus 15. 14:51

Többször el akarták törölni a térképről a Balatont, mégis mindig megmenekült

Többször el akarták törölni a térképről a Balatont, mégis mindig megmenekült Egy büdös, lápos terület, fertőzések melegágya, ami ráadásul elvágja Somogyot a Bakonytól. Az egyetlen járható út, ha lecsapolják és megszüntetik jelenlegi formájában ezt a haszontalan vidéket! Néhány emberöltővel ezelőtt ezek a kijelentések teljes komolysággal elhangoztak Magyarországon, az emlegetett kárhozatra ítélt vidék pedig a Balaton volt. A tó lecsapolásának ötlete nem csak néhány technokrata bécsi hivatalvezető ötlete volt, keneseiek, fonyódiak és szigligetiek is támogatták, ráadásul indokaik bőven megállták a helyüket abban a korban. De akkor mégis mi mentette meg a „magyar tengert”? Cikkünkben bemutatjuk a Balaton lecsapolásának bevégezetlen krónikáját. 2024. július 30. 14:17

Ilyen volt a régmúltban 'kaszasuhintó július' Veszprémben Amiről az időjárás mesél

Ilyen volt a régmúltban 'kaszasuhintó július' Veszprémben „Most aratok és szénámat takargatom, ami nedves benne fölfordítom. Ím, a kánikulák ránk igen erőlködnek, magamra azért jobb gondot viselek.” – a régi kalendáriumok ezzel a tömör versikével érzékeltették a kaszasuhintó július, embert próbáló, rekkenő hőségét. Amivel az idei július közepe is előrukkolt, versenyre kelvén a 2007-es, a 2013-as és az elmúlt évek – hasonló időszakának – forróságával. 2024. július 23. 21:04

Hogyan nőtt ki egy bulvárhírből Európa egyik legnívósabb vitorlásversenye?

Hogyan nőtt ki egy bulvárhírből Európa egyik legnívósabb vitorlásversenye? Egy 19. századi bulvárhír miatt indult el rohamos léptekben a balatoni vitorlázás fejlesztése, amit aztán a két világháború és a tó gazdasági és társadalmi átalakulásai sem törtek meg. Éppen kilencven évvel ezelőtt pedig elrajtolt az első olyan tókerülő verseny, ami mára Európa egyik legnevesebb vitorlás viadala lett és mindenki csak úgy emlegeti, hogy Kékszalag. De pontosan kik voltak az úttörők a balatoni vitorlázásban és miért éppen kékszínű az a szalag. Történeti cikkünkben ezeket is elmondjuk. 2024. július 16. 14:29

Fegyvertelen foglyokat mészároltak le Mohácsnál

Fegyvertelen foglyokat mészároltak le Mohácsnál A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolja, hogy mintegy kétezer letérdeltetett foglyot kaszaboltak le szablyával az ütközetet követően. 2024. július 15. 15:22

'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' Amiről az időjárás mesél

'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' „Hogyha dörög hajnalban, szél megindul óhatatlan. Hogyha délben gurgulázik, erdő-mező bőrig ázik. És ha zendül alkonyatkor, zivatar lesz a javából.” – dédapáink kalendáriuma emlékeztette ezzel a Szent Jakab havára érvényes intelemmel az aratókat. Mert bizony a nyár legmelegebb hónapja – a július – sem mentes a szélsőséges időjárási fordulatoktól. Ilyenkor kúszik legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, és ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránk törő heves záporok, zivatarok. 5-én pedig, Sarolta esője – miként azt a hajdani időjósok megfigyelték és hangoztatták is – tönkreteszi a várható diótermést. 2024. július 3. 22:21

Most akkor Grúzia vagy Georgia ejtette ki a magyarokat?

Most akkor Grúzia vagy Georgia ejtette ki a magyarokat? Szerda este egy kaukázusi ország teljes értetlenségbe taszította a magyarokat. Egyfelől azért, hogy hogyan tudták legyőzni a labdarúgó Európa-bajnokságon a Cristiano Ronaldóval felálló portugálokat – ezzel kiejtve a magyarokat a tornáról – valamint, hogy miért nevezte őket végig a kommentátor georgiaiaknak grúzok helyett. 2024. június 27. 8:27

A kosárgömböktől az automata fényjelzőkig Balaton

A kosárgömböktől az automata fényjelzőkig Volt idő, amikor a Balatonnál nem csak augusztus 20-án lehetett tűzijátékot csodálni, hanem minden olyan alkalommal, amikor a viharfelhők kezdték beteríteni az égboltot. Ilyenkor viszont közönségcsalogató showműsor helyett a rakétákat épp ellenkező céllal lőtték fel, figyelmeztetésből, hogy mindenki hagyja el a vizet és lehetőleg a strandokat is. A viharjelzés korai megoldásai aztán sokat változtak az évtizedek alatt, a jelzőrendszer küldetése viszont azóta is változatlan: még a tragédia előtt figyelmeztetni az embereket a veszélyhelyzetre. Mindez ráadásul egy ember felismerésével kezdődött. 2024. július 8. 11:13

17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából régészet

17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából Közel 400 éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő. 2024. június 22. 12:32

Egykor a Monarchia büszkesége volt, ma szellemkastély történelem

Egykor a Monarchia büszkesége volt, ma szellemkastély Még sehol nem voltak az oroszok, de még a németek sem, amikor a Hajmáskér melletti lőtéren már dörögtek az ágyúk. Ugyan a mozsárágyúkat azóta felváltották a Leopard-tankok, a lőtéren pedig külföldi NATO-katonák és a Magyar Honvédség egységei gyakorlatoznak, Hajmáskéren a régi tüzérségi kaszárnya kastélyszerű épülete máig őrzi a Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházásának emlékét. Bejutottunk az idő vasfoga által megtépázott épületbe, cikkünkben pedig képekkel is bemutatjuk, hogy milyen állapotban van az az épület, aminek átadóján egykor maga a Habsburg főherceg is részt vett. 2024. július 11. 9:20

Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység

Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. 2024. június 18. 15:21