A Csalódások főhőse az uradalmi intéző Lombai, aki kéretlen kerítőként előbb csak fia és nevelt lánya számára próbál megfelelő partnert találni, ám hamarosan már úgy érzi, hogy mindenkinek rendbe kell tennie az életét. Ahogy a mesteri terv egyre többször ütközik az érzelmek hálójába, a bonyodalmak is fokozódnak Lombai körül.
Nyirkó István
A premier előtti, szerdai médianapon Valló Péter Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes művésszel, a darab rendezőjével beszélgettünk.
– Kisfaludy a XIX. században írta a Csalódások című komédiáját, ám a probléma, amit felvet még kétszáz évvel később is aktuális. Hogyan lehet ezt az örök érvényűnek látszó jelenséget megragadni?
– Megpróbáltuk azt az embertípus-csoportot, amit Kisfaludy ábrázol, a maga korában elhelyezve, ám a mai belső indulatokkal és érzésekkel együtt megjeleníteni. Hozzánk hasonlóan az anyagi gyarapodásra törekvő szereplők átélik a szív keserveit is. Bízom benne, hogy a nézők öt perc után érezni fogják, hogy bár a történet kétszáz évvel ezelőtt játszódik, ez egy abszolút mai történet.
Oberfrank Pál
– A világirodalomban gyakran találkozunk olyan karakterekkel, akik kerítőt játszva megpróbálják egyengetni az őket körülvevő emberek útját. Hogyan tette sajátjává Kisfaludy ezt az archetípust?
– Szerintem egy alap magyar karakter ez a nagy álmokat szövő, a valósággal sokat nem foglalkozó, a dolgokat a fejében előre elrendező, ködfaló Lombai. Ez az azóta is tartó vesszőfutás a nagy tervek szövésének és a nagy pofára eséseknek a rendszere, amelyben a realitás valahogy nem akar ezekhez a fényes elképzelésekhez igazodni. Ha létezik nemzeti karakter, akkor ez az álmodozás – úgy gondolom – nagyon jellemző ránk. A magyar irodalomban ennek Lombai az egyik legjelesebb képviselője.
– Nagyban függ a színészektől, hogy a papíron létező karakterek a színpadon miként válnak hús-vér valósággá. Mit tud ez a szereposztás?
– Itt Veszprémben van egy nagyon erős társulat, és amikor az ember idejön rendezni, el kell gondolkozni azon, hogyan lehetne jó szerepekkel ellátni a színészeket. Én úgy gondolom, hogy sikerült minden szerephez megtalálnunk a megfelelő karaktert, és remélem, hogy a nézők számára is meggyőzően fogják képviselni ezeket az alakokat.
Dobra Mária és Sághy Tamás
| Kisfaludy Károly (1788-1830) A reformkori író, költő és drámaíró Kisfaludy nemcsak résztvevője, de szervezője is volt az irodalmi életnek. Első színházi sikerét 1819-ben érte el, A tatárok Magyarországon című művét előbb Fehérváron majd Pesten is színpadra állították. 1822-től az Auróra folyóirat szerkesztője, 1829-ben Széchenyivel közösen elindították a Jelenkor című politikai lapot. Vígjátékai közül különösen népszerű két, hasonló alaphelyzetre épülő mű: az 1817-ben írt A kérők és az 1828-as Csalódások. Az író-költőt 1830-ban, néhány nappal halála előtt az akkor megalakult Magyar Tudományos Akadémia első rendes tagjává választotta. |
Trokán Anna és Kőrösi Csaba
